Beírom ami az én fejemben erről keringett, és kifejtettem a törölt Antiszemita-zsidó eszmecserében:
"Molaf 2003-07-05 16:44:47 (4226)
Kedves Mr SPock, akkor leírom álláspontomat.
Történelem:
A zsidóság általában más népekkel együtt, de kisebbségben élt, megpróbált a többiektől minél jobban elzárkózni. A politikai vezetőiknek persze mindig az állt az érdekében, hogy a társadalmat minél inkább egységesítsék, így a zsidókat is próbálták integrálni a társadalomba. Ez általában a zsidóságból ellenreakciót váltott ki: minél inkább törekedtek a beolvasztásra, és az ellenállók letörésére, annál inkább ellenálltak ennek a törekvésnek a zsidók.
A középkorban nem kaptak kiváltságokat, nem lett belőlük külön rend, így a polgárságot alkották.
Más lehetőség híján, kereskedelemből próbáltak megélni. Később a tanulás jelentette számukra a felemelkedés lehetőségét. Ez a két együttes tényező segített abban, hogy a zsidóságnak egy része, felemelkedjen, meggazdagodjon. Ez persze csak további korlátozások bevezetését szülte a zsidókkal szemben.
Belső összetartás:
Mindig is jellemző volt a zsidókra az egymással szembeni maximális szolidaritás, és a külsőkkel szembeni merev elutasítás. Ugyanakkor ismerve azokat a körülményeket, amelyek közt élniük kellett néha (lásd: Anatevka – Hegedűs a háztetőn), evidens az ilyetén cselekvés, ez biztosíthatja a túlélést még a legmostohább időkben is. Az ilyen szocializáltság nehezen alakul ki és nehezen is bomlik le. Éppen ezért egy esetleges „megszaladás” esetén sem hal el az összetartás.
Külső elítélés:
Mivel a többség, akikben nem kellett, hogy kialakuljon ez az összetartás, ezért itt közöttük nem is eredményez áttörő változást egy kisebb réteg előretörése. Ez párosulva azzal, hogy a zsidók kifelé zártak (voltak), csak növelte a zsidók elutasítottságát a nem zsidók körében.
Kapcsolati tőke fontossága:
A közép európai régióra mindig is jellemző volt a nagyhatalmi tényezők konfrontációja, a befolyási övezetek váltakozása. Ezért itt sokkal többször volt instabilabb, képlékenyebb a társadalom. Ilyen körülmények között a tőkefajták között jelentős előnyre tesz szert az amúgy is fontos kapcsolati tőke. Ezt könnyen ki tudja használni az összetartó zsidóság. De nem csupán a túlélés biztosítása erejéig, hanem azon túl is.
Globalizáció:
A globalizáció előretörésével az is segítette a világban szétszórt zsidóságot, hogy egyfajta „nemzetek feletti” összetartással tudták növelni befolyásukat. Ezek mind-mind ellenszenvet váltanak ki a nemzeteken belüli többségből, mely csak tovább növeli a szegregációt. Ilyen ellenszenvet lovagolt meg Hitler is, ugyanakkor az eredmény pontosan ellentétes azzal, amit el akart érni: hatalmas összefogás a zsidóság között (akció-reakció).
Megoldási javaslatom:
Ezt az ördögi kört, melyet pontosan az antiszemitizmus és a zsidók önmaguk kiválasztottként való kezelése táplál, csak úgy lehet megállítani, ha mindkét fél egymással párhuzamosan enged (a hatás pedig mindkét fél érdekében állna). A zsidók önmagukat ne tekintsék a többinél értelmesebbnek/tehetségesebbnek, az antiszemita hangadók pedig fogjanak vissza a zsidóság elleni szóbeli támadásaikból. Így lehet csak megállítani a „circulus viciosust”, a további indulatok felszínre törését, a békés egymás mellett élést.
Ui:Minek tekinti magát a zsidóság? Népnek vagy vallásnak?
Bármely válasz esetén van egy fontos feszültséggerjesztő pont: a kirekesztettség érzése. Miért nem válhat egy külsős zsidóvá? Bárki válhat katolikussá vagy magyarrá."
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az utóirat - mint kiderült - nem igaz.