A jégben hidrogénkötések vannak a vizmolekulák között, s ezek viszonylag távol tartják öket egymástól. Amikor a jég megolvad, egyre több hidrogénkötés bomlik fel, ezért a molekulák közelebb tudnak férközni - nö a sürüség. További melegitésre, amikor már kevés a hidrogénkötés, ugyanúgy viselkedik, mint bármely más anyag.

A viz fázisdiagramja borzalmas - a jégnek van vagy tizenvalahány fázisa, némelyiknek még a létén is vitatkoznak. Még egy rendhagyó kritikus pontot is gyanitanak a folyadékfázis és két különbözö jégfázis találkozásánál (jó nagy nyomáson). Ha hütjük a jeget, akkor általában nö a sürüsége, de ezek miatt a bonyodalmak miatt nem valami egyenletesen. Bizonyos jégmódosulatok sürüsége pl. 50 K (-220 C) körül rendellenes módon hütésre csökken egy kicsit.