„Vannak viszont a mandarinok. Ők, akik, a rendszerváltozás előtti, pragmatikus, új generációt alkották.Párt-és kisz tagok, közép szintű vezetők. Látták hogy az a szar úgy ahogy volt már mindenképpen összedől, azt tették, amit mindenki tenne: odaáltak a győztes oldalra.
Sosem álltak teljes szívvel sehol. A maguk boldogulásást keresik, jó időben léptek jó helyre.
Az itteni rendszerváltás nem szólt az akkori elit és hatalom teljes átmentéséről.Aki ezt mondja téved , vagy csúsztat."

Azért nagyon érdekes, hogy senki sem beszél az események másmilyen értékeléséről. Kommunista szemszögű értékeléséről. Ezek a „mandarinok” nem a világtörténelem (a kommunista eszme) legnagyobb árulói? Egyáltalán mi az hogy „árulás”? Vagy csak alkalmazkodtak? Ha valaki ellop 10 ezer forintot, azt becsukják. Ha elárulja embertársát, elcsalja tőle a vagyonát az OK?

Jó rendben van. Ha nincs erkölcs, és ha az erkölcs csak egy kitaláció, akkor igazad van. Viszont akkor miért ne lehetnénk terroristák? Legyünk következetesek, és romboljunk. Tiporjuk agyon a gyengébbet, minek udvariaskodni? Vagy tán a szemétség úgy a leghatékonyabb, ha az udvarias erkölcsösség álarcát ölti magára?