"akkor maradjunk abban, hogy a tudomany az az empirian alapul, es valoban hipoteziseket, de modszeresen, es elelnorzott modon tesz a valosagrol.

a vallas meg nem.

Nyilván a vallás is az empírián alapul, mert mi máson alapulna? A tapasztalás az emberi lét alapja, az egyetlen kapcsolatunk a valósághoz, tehát minden azon alapszik. (Persze kihagytam az a priori képzetek kérdését, de azok a tudományban éppúgy benne vannak, mint a vallásban.) "

a kulonbseg, hogy a tudomanyos allitasok az igazolas kontextusaban kapcsolodnak az empiriahoz, azaz az empiria az ellenorzesuket jelenti, a hitallitasok meg legfeljebb oksagi utonkapcsolodnak: peldaul megszemelyesiti a magyarazatlan termeszeti jelensegeket.

"A különbség a sebességben van: egy tudományos állítás hamis volta sokkal gyorsabban (és világosabban) kiderül, mint egy vallási állításé. "
nem, ak ulonbseg minosegi. a vallasos allitasoknak nem igeny az explicit igazolhatosag es igazolas, a tudomanyosokeben igen.

"A tudomány evolúciója években, a vallásé inkább évszázadokban mérhető. Ez nem jelenti azt, hogy a vallásban nincs empirikus visszacsatolás, csak nagyon közvetett."
meg nem konkret. az edeskeves, ami van. nem kozvetlenul az allitasok tartalmat kapcsoljak az empirikus ellenorzeshez.

"nem. az orszag fele kapasbol nem hisz a kormanynak, a masik fele sem hisz nekik, de jobbnak gondolja esetleg oket, a masik oldalnal.

Értsem ezt úgy, hogy szerinted nálunk normális körülmények uralkodnak? .-) "

jo. sehol sem hiszikazt, hogy altalaban egy politikus allitasa konkretan igaz.

"A tudomány ugyanúgy "mit kellene csinálni" kérdésekkel foglalkozik."

hat NEM!

" (Pl. mit kellene csinálni, hogy megtaláljam azt a testet, amit t idővel ezelőtt állítottam s ponton v sebességgel bolygó körüli pályára?)"

nem. a tudomany azt mondja meg, hogy hol van, ha ezt tetted. a tudomany nem mondja meg, hog ymit kellene csinalni. az elso "Mit kellene csinalni" kerdesre ugyanis te mar feltetelezed a vaalszt "Meg akarom talalni". ezt nem a tudomany mondta meg.

a tudomany azt mondta meg, hogy hol van, amibolo kovetkezik, hogy "HA MEG AKAROD talalni, akkor hol keresd" es meg ez sem jeloli ki teljesen, hogy mit kell csinalnod.

de mivel eleve felteteles, ezert a tudomany nem arrol dontott, hogy mit csinalj, hanem csak egy azt mondja, hogy: amennyiben valamit akarsz, akkor erdemes figyelembe venned egy osszefuggest. a tudomany csak egy osszefuggest adott neked, amit te ALKALMAZTAL.

hogy mire alkalmaznak egy tudomanyos tudast, az mar NEM TUDOMANYOS kerdes.

" Csak éppen ott sokkal pontosabban tudjuk, mit kellene (mit kell) csinálni."
feneket. a tudomany ugyanugy nem tudja, hogy el akarod-e kapni a testet vagy sem. ezt te mondod meg. sajat dontesed.

" Ha általánosságban akarok beszélni, mind a tudomány, mind a vallás, de még a politika is kialakított egy metodikát a hamis állítások kivédésére (máshogy fogalmazva, a hatékonyság maximalizálására)."

a tudomany metodikaja az ellenorzes.

a vallas "metodikaja" a kinyilatkoztatas. abszolut alkalmatlan.

a politika metodikaja a szavazas. ez praktikusan jol korellal az igazsaggal, de logikailag semmi koze hozza.
masreszt a poliika azert szavaz, mert olyan kerdesekrol dont, amiben NINCS IGZSAG, mert NEM IGAZSAGKERDESEK. az, hogy "a sportot tamogassuk vagy a muveszeteket" nem igazsagkerdes, hanem ertekrendbeli, izlesbeli kerdes, donteni kell rola, nem az igazsagat megallapitani.

szeretheti valaki a sportot, es szeretheti mas valaki a muveszeteket. egyiknek sincs jobban igaza. a demokratikus szavazas pedig pont azer,t mert IGAZSAG NINCS EBBEN A KERDESBEN, igyekszik a tobbseg izlese szerint donteni. nem zaz igazsag szeritn, hanem a tobbseg izlese szerint.