"Az ember társas lény, következtétesképpen a valósága szociális valóság. Aki egy olyan szektában nő fel, ahol angyalok és démonok igazgatják a világot, annak az angyalok és a démonok lesznek a valóság. Az agynak a közösség valóságához kell igazodnia, és ezt meg is teszi. "

ha valojaban nem igazgatjak, akkor csak annyit er az alkalmazkodassal, hogy az akozosseg befogadja. amig nincs mas kozosseg, addig ez ertekes lehet a tuleleshez. de ha van?
masreszrol ha nem angyalok es demonok igazgatjak a vilagot, akkor ez komoly tulelesi hatranyt is jelenthet.
es az az informacio, amit ennek elfogadasahoz elvetett (ugye ez volt a topic felvetett temaja), az is komoly hatranyt jelent. ehehz kepest a kozosseg befogadasanak elonye lehet,h ogy eleg sok, lehet, hogy nem. ma mar nem.

"A kognitív disszonancia akkor lép fel, ha a különféle valóságok összeütközésbe kerülnek."
nincsenek kulonfele valosagok! az erthetoseg kedveert az empirikus valosagra hasznald a "valosag" szot, a masikra mondjuk a "virtualis valosag" kifejezest javasolnam.

" Az agy ekkor kiválasztja azt a valóságot, amelyik a legalapvetőbbaz egyén száméra, amelyik leginkább meghatározza az életét, és ahhoz igazítja a többit. Mi mást tehetne? "

ez a legritkabb esetektol eltekintve a valosag, az empirikus valosag.

"Te nagyon hiszel az empirikus ellenőrzés mindenhatóságában, pedig az ember élete arról szól, hogy olyan szellemi felépítményekben (vallás, társadalom, politika, jog, tudomány stb.) létezik, amelyeknek az empirikus ellenőrzésére nincsen módja."

nekem nem arrol szol. en egy ilyenben sem letezek.

a jog, tudomany empirikusan ellenorizheto. arrol szol, hogy "mi van", hanem, hogy "mi legyen". a "mi legyen"-re nincs objektiv valasz.

a jog nem fogad el valamit, amit nem tudsz igazolni. a birosag nem fogadja el a demonokat es angyalokat, mint jogi szemelyek.

tehat ismetlem, en nem empirikusan ellenorizhetetlen valosagban elek, es mas sem. az elet empirikusan ellenorizheto.