A higannyal jó lesz vigyázni, eléggé mérgező fém. Anno egy bányászati szaklapban leközöltek egy hosszú cikket, ami részletesen ismertette az aranymosás fortélyait. Van egy olyan fázis is, amikor az elegyből -miután már kézzel (egy rongyba csavarva) kifacsarták a nagyja higanyt-, valami edényben való melegítéssel lehet a többit eltávolítani. A higany ilyenkor gőz formájában távozik, és nem túlzottan egészséges dolog az útjában lenni. Az ilyen égetőhelyeken, az uralkodó széljárásnak megfelelően, még a növényzetet is meg-megritkította.
Meg aztán alapvetőbb problem is van itt. Régen az Ásványráróiak könnyen kisétáltak a folyóhoz, az mindig is abban a mederben folydogált, volt idő kiismerni. De most, hogy a szlovákok elterelték, ki tudja, hogy hol vannak, egyáltalán vízközelben van-e az aranyos homok? A Dráva is macerás, a határ "ugrálása", és a növényzet, mocsár, utak miatt alig van rendesen megközelíthető szakasza. Macerás egy ügy ez... Azért ha valakinek lennének hősies szúnyogharcok által megszenvedett gyakorlati tapasztalatai, azokról szívesen olvasnék.