Meglehetősen unom, hogy immár nem tudoom hanyadszor NEKEM kell előkaparnom az idézetet, ahelyett, hogy az úr VENNÉ A FÁRADSÁGOT, és megkeresné a nyilatkozatot (és konstatálná, hogy igazam van). Már megbocsáss, ez hozzátartozik a korrekt vitakozáshoz. Ha meg nem emlékszik az úr pontosan, akkor ne cáfoljon élből.

Azokban a közérdeklődés homlokterében álló, már megszüntetett gazdasági ügyekben, amelyekben a megszüntető határozat az ügyészség döntésére született meg úgy, ahogy azt az érintettek és az érdeklődők megismerhették, kivétel nélkül írásos ügyészi utasítás szerint jártunk el.
[...]
A büntetőeljárási törvény ugyanis az ügyészt teszi az „ügy urává”, ő „nyomoz és nyomoztat”. Jogában áll eldönteni minden egyes ismertté vált bűntény esetében, hogy „a rendőrségnél hagyja-e az ügyet”, magához vonja, vagy a rendőrségnél tartja ugyan, de fokozott felügyeletet gyakorol a nyomozás felett, azaz napi vagy heti rendszerességgel beszámoltatja a nyomozókat az ügy állásáról, utasításokat ad nekik. Természetesen – véleményem szerint – a felelősség is ennek megfelelően oszlik meg az ügyészség és a neki alárendelt rendőrség között.
[...]
Salgó László: Az írásos ügyészi utasítást végre kell hajtanunk