Jövőre 4,4 százalékra csökken az egészségügyi büdzsé GDP-beli aránya

Csütörtökön a Magyar Orvosi Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete által meghirdetett demonstrációra mintegy 600 orvos és kórházi dolgozó gyűlt össze az egészségügyi minisztérium előtt.

A tüntetés résztvevői tiltakozásukat fejezték ki a dolgozókat érintő törvényjavaslat ellen, valamint sérelmezték, hogy az egészségügyi tárca nem hajlandó érdemben tárgyalni velük. Követeléseik között szerepelt többek között az, hogy a most készülő törvény garantálja az orvosok bérének folyamatos emelését.
A tavalyihoz képest sok területen csökken az egészségügyi ellátásokra fordítható pénz a 2004-es költségvetés tervezetében. A törvényjavaslat szerint a legnagyobb érvágás a fekvőbeteg-ellátást és a közegészségügyi szolgáltatásokat érné: kórházi ellátásra 10 milliárd forinttal, közegészségügyre pedig több mint 16 milliárd forinttal szán kevesebbet a büdzsé.
Összességében nem egészen 14 milliárd forinttal nőne a szféra költségvetése, ami alig 1 százalékos bővülést jelent. A tervezet szerint tavalyhoz és tavalyelőtthöz képest 0,4 százalékkal, 4,4 százalékra csökkenne a szféra GDP-ből való részesedése. Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint valóban nehéz év elé néz az egészségügy, még akkor is, ha a csökkenés bizonyos területeken nem csak megszorításként értelmezhető. A közegészségügyi kiadások csökkenése például jórészt annak köszönhető, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálaton (ÁNTSZ) belül átszervezték a mikrobiológiai laboratóriumi kutatásokat, aminek következtében a jövőben az intézmény költségvetésének az eddiginél nagyobb részét tudja majd saját erőből előteremteni. Ugyanakkor - ismerte el a helyettes államtitkár - sok területen csak a jelenlegi szint fenntartása lehet a célja a tárcának, mert a költségvetés nem ad lehetőséget másra.
Ennek érdekében fontos szempont az, hogy a meglevő forrásokat a lehető leghatékonyabban tudják elosztani. A következő évben az ideinél kevesebb, de nagyobb önerőt igénylő pályázatot írnak ki. Azokat a törekvéseket akarják támogatni, amelyek azonnali és jól érzékelhető javulást eredményeznek az egészségügyi intézményekben. Rácz szerint bizonyos szempontból kicsit csalóka a költségvetési tervezet által mutatott kép: például két igen költséges finanszírozotti kör, a nagy értékű transzplantációk és az Országos Mentőszolgálat finanszírozása átkerült az egészségügyi tárca költségvetéséből az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, különböző technikai okok miatt. Ezek tehát nem a tárca költségvetésének csökkenését jelentik, hanem a finanszírozási szerkezet átalakulását.
Véleménye szerint a legfőbb problémát mégsem a folyó kiadások finanszírozása jelenti majd, hanem a beruházásokra, fejlesztésekre fordítható források szűkülése. Magyarországon eddig is az európai átlagnál alacsonyabb volt a beruházások aránya. Ugyanakkor két olyan lehetséges forrása van az invesztícióknak, amelyekre jó eséllyel számítani lehet, de nem szerepelhetnek a költségvetési tervezetben: egyrészt az egészségügy fejlesztésére szolgáló uniós pályázatok, másrészt az intézményi törvény biztosította lehetőség arra, hogy vállalkozói tőke áramoljon az egészségügybe - mondta a helyettes államtitkár.

Forrás: Napi Gazdaság