A terrorizmus a veszély, nem a kommunizmus
– Jegyzet –
NSZ • 2003. október 13. • Szerző: D. P.
Hogyan állhatnak szóba Amerikában egy olyan emberrel, aki besározta magát titkos ügynökként? A Terror Házában tartott előadása után szegezte valaki a kérdést annak a Richard Pipesnak, aki az amerikai konzervativizmus egyik legjelesebb képviselője. Nyolcvan éve során leszűrt politikai tapasztalatának megfelően válaszolt: Egy törvényesen megválasztott miniszterelnököt az USA-ban tárgyalópartnerként elfogadnak.
A 80 éves professzor, a szovjet történelem egyik legelismertebb nem-zetközi szakértője, a kezdeti kommunikációs zavarok után – a mikrofonok agyonrecsegték a prof szavait, és némelyek már (kommunista) provokációt emlegettek – megtartotta a „Sztálinizmus – kettős mérce nélkül” című előadását.
Az előadás után inkább a kérdezők politikai nézeteit kifejező monológok, semmint kérdések hangzottak el, amire a házigazda, Schmidt Mária, a Terror Házának főigazgatója is figyelmeztette a hallgatóságot. Egy kérdező a náci háborús főbűnösök nürnbergi perére utalva hasonló bírósági eljárást kért számon a kommunistákkal szemben az 1989 utáni Magyarországon, amivel Pipes professzor nem értett egyet. – Németországot elfoglalták, megszállták, ezért kerülhetett sor a nürnbergi perre – mondotta. Hozzátette: ha nem lett volna megszállás, nem lett volna per. Kommunisták ellen azért sem rendeztek nürnbergi pereket, mert túl sok embert érintettek az egykori szörnyűségek – fejtette ki.
A professzor kitért a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek „puhább” magyar diktatúramodelljére. Kifejtette: Magyarország a szovjeteknek afféle kísérleti laboratóriumként szolgált, meghatározandó, meddig mehetnek el a féken tartásban, apróbb engedményekben. Megjegyezte, akkortájt Kelet-Közép-Európában két útja volt a túl-élésnek, a disszidálás, vagy a rezsimmel való bizonyos fokú együttműködés.
Beszélt a terrorizmusról is, amely, mint hangoztatta, a gyengék fegyvere. Az oroszországi bolsevizmusról ennek kapcsán megállapította, rendkívül gyenge volt a tömegtámogatása. Pétervár munkásságának mindössze öt százaléka volt 1917-ben a bolsevik párt tagja. Korunk legaggasztóbb jelensége, a terror kapcsán így summázott: Ma a kommunizmus nem jelent fenyegetést, a terrorizmus viszont igen.