Ezek nagyon kedves és helyénvaló paragrafusrágások, és meg is állják a helyüket, ha az ember abszolúte eltekint a törvények logokájától (ahogy Polt is teszi (és szerintem jó okkal).

a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy erre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor.

Csakhogy: a közbeszerzési eljárásokat nem azért írja elő a törvény, mert így szerepel a bibliában, hanem éppen azért, hogy a költségvetési pénzeket ne lehessen az ellenőrzést kikerülve nyakló nélkül költeni.

Mármost itt mellőzték a közbeszerzést és, (ismétlem) és ezután nyakló nélkül kezdték költeni a közpénzt. Tehát azt mondani, hogy a közbeszerzés elmulasztása, majd ami utána történt, az két külön ügylet, és az első elmulasztása nem jelenti a közérdek sérelmét, ez egyszerűen a törvény értelmének, a törvény jelentésének a negligálása.

Ha van egy eljárás, amely bizonyos típusú visszaélések megakadályozására szolgál a közérdek sérelmének elkerülésére, és ezt az eljárást mellőzik, és ennek nyomán a közérdek sérül, méghozzá pontosan azon a módon, amelyet az eljárás alkalmazása kiküszöbölni hivatott, akkor a főügyész akkor jár el helyesen szerintem, ha összekapcsolva vizsgálja az eljárás elhagyását, és az annak nyomán előállt helyzetet.

A közbeszerzés alkalmazása abból, amit Polt mond pusztán cermoniális szabály, amelynek semmi köze a közérdekhez, alkalmazásának, vagy elhagyásának nincsenek következményei. N.b. ha elfogadom Polt érvrendszerét, akkor a közbeszerzés alkalmazását vagy elhagyását Magyarországon nem lehet jogilag kikényzeríteni, mert semmi köze a közérdekhez, tehát az ügyészség nem árthatja bele magát.