Akkor hosszú leszek, de tisztázzuk egyszer, s mindenkorra.

Az ügyész perindítási jogát a Ptké. nevü jogszabály tartalmazza:

Ptké. 36/A. § Az ügyész keresetet indíthat a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében a szerződés semmisségének megállapítása iránt.

Tehát az ügyész keresetének a közérdekben okozott sérelem megszüntetésére kell irányulnia. Ahol tehát a közérdekben okozott sérelem nem szüntethetö meg, ott fogalmilag kizárt az ügyész perindítási joga!

Bemásolom Polt azóta is sokat idézett - pontosabban kiforgatott - interpellációválaszát az ügyben. Ebböl szerintem - a fentiek alapján - egyértelmü a helyzet. Megjegyzem a válaszban ki kellett volna emelnie a fentieket, vagyis a Ptké értelmezését. Polt szövege azonban feltételez bizonyos jogi tudást és talán nem számított rá, hogy bölcsészek és közgazdászok fogják citálni egyes - a szövegkörnyezetböl kiragadott, önmagában értelmetlen - szavait.

DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először van alkalmam arra, hogy az új parlament ülésén felszólaljak, ezért engedjék meg, hogy elöljáróban eredményes és sikeres munkát kívánjak önöknek.

Képviselő Úr! A semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész által indított perben - a törvény szerint - a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani. Ez áll a törvényben. A Miniszterelnöki Hivatal és a Happy End Kft. elleni esetleges perindítás azonban több okból sem alkalmas a sérelem megszüntetésére.

Először: a szerződések semmisségét nem a költségvetési összegek elköltése okozta, hanem az, hogy erre szabálytalanul, a közbeszerzési eljárások megkerülésével került sor. Az esetleges ügyészi perindítás nem kötelezte volna az alpereseket a törvénysértő gyakorlat megszüntetésére. Egy semmisségi per ezért az ítélet meghozataláig a kifizetéseket bizonyosan nem akadályozta volna meg. Addig pedig a szerződést hatályban kellett volna tartani, és ennek hatályát kellett volna megállapítani.

Másodszor: a hasonló tárgyú polgári perek - ezt nem én mondom, a statisztikákból ellenőrizhető - időtartamára tekintettel kellő alappal lehet azt állítani, hogy esetleg marasztaló jogerős ítélet meghozatalára jóval a keretszerződések lejáratát követően kerülhetett volna sor.

Harmadszor: a szerződések tárgyát képező egyszeri szolgáltatásokkal kapcsolatban az eredeti állapot helyreállítása fogalmilag nem képzelhető el. Vagyis ilyen rendelkezést a jogerős ítélet nem tartalmazhatott volna.

Megjegyzem - és erre fölhívom a figyelmet -, hogy ugyanezt az álláspontot képviselte mintegy háromnegyed évvel ezelőtt a Dunaferr Rt. és az Acél 21 Kft. közötti szerződés semmisségével kapcsolatban az ügyészség. Igaz, erre nem kaptam interpellációt. (Derültség.)

A közérdekben okozott sérelem orvoslására alkalmatlan perindítás helyett az ügyészség olyan intézkedést tett, amely alkalmas volt arra, hogy a semmisséget és további következményeit kiküszöbölje. Erről képviselő urat is értesítettem februárban. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának nem kérdéseket tettem fel, hanem javasoltam új, szabályos keretszerződés megkötését vagy a még megkötendő eseti szerződésekre külön közbeszerzési eljárás lefolytatását. Ez ellenőrizhető tény.

A válaszaim tehát: először is, nincs ellentmondás a szerződések 2002. december 31-ei megszűnése és az eredeti állapot helyreállíthatatlansága között. Ez a két ok éppen egymásra tekintettel zárja ki egy esetleges per eredményességét.

Másodszor: a per szeptemberi megindítása sem akadályozta volna meg - nem tudom, hogy lehetett volna szeptemberben megindítani - a szerződő felek közötti kifizetéseket, mert a perindításnak ilyen következménye nincs.

Harmadszor: az ügyészség nem követett el mulasztást az ügyben, a törvénynek megfelelően és célszerűen járt el. Nincs okom ezért arra, hogy az ügyben akár bármelyik ügyész kollégát, akár magamat felelősnek érezzem. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)

Negyedszer: 2002. februárban a szerződések átvizsgálását követően - elég vaskos dossziéról van szó, képviselő úr - haladéktalanul megkerestük a MEH-et a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Ez azonnali, tehát kellő időben megtett fellépés volt.

Nem tudom ezért elfogadni a képviselő úr kérdésében megfogalmazott állítást, miszerint késlekedtem volna eleget tenni az alkotmányban és törvényben előírt kötelezettségnek.

Ötödször: az adott esetben nem a perindítás szüntethette volna meg gyorsan és eredményesen a törvénysértő gyakorlatot, hanem az Állami Számvevőszék és a Legfőbb Ügyészség megállapításainak és azonos jogi véleményének elfogadásával a Miniszterelnöki Hivatal.

Ezért úgy gondolom, hogy a konzekvenciákat nem a legfőbb ügyésznek kell levonnia.

Köszönöm szépen, és kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps a Fidesz soraiban.)

A dolog gyakorlatilag úgy néz ki, hogy ha az ügyész megindította volna a pert a szerzödés érvénytelenségének megállapítása iránt, de a szerzödést idöközben teljesítik, akkor a bíróság megszüntette volna a pert, mivel a közérdekben okozott sérelem (ha és amennyiben van) már nem szüntethetö meg.

Természetesen az ügyész korlátozott perindítási joga nem érinti az ügyben érintettek perindítási jogát. (Az ügyész korlátozott perindítási joga egyébként teljesen indokolt. A szerzödéses szabadságnak csak indokolt esetben lehet gátat szabni.) A vitatott ügyekben az érintett szervek, intézmények bármikor megindíthatják a pert, az eredeti állapot helyreállíthatatlansága az ö perüket nem befolyásolja, csak az ügyészét.

Mutasson nekem valaki egy olyan jogászt, aki a fentieket szakmailag vitatja!!! Keller és bandája hözöngése, az újságok csúsztató publicisztikái megcsúfolják a jogot. Ök megtehetik, nekik semmi sem drága, de nincs egyetlen jogász sincs, aki odáig alacsonyodna, hogy nyilvánvaló a szakmai argumentumokat vitatva szembeköpje magát! Egyébként az ellenzéket is minösíti, hogy nincs egy emberük, aki kiállna és érthetöen elmondaná ezeket a dolgokat.