Kedves syllus!
(Kösz a linket.)
Azért idézzünk még néhány rész az általad emlitett cikkből (természetesen ateljesség igénye nélkül):
1, "A polgári per középponti és egyúttal legtöbb vitát kiváltott részének, a jó erkölcsnek az eddigi legteljesebb, jelen eljárásban az LB által kimunkált értelmezése szerint "a jó erkölcs - polgári jogi értelemben - a társadalom általános értékítéletét, a magánautonómiának a társadalmi közmegegyezés által meghatározott korlátait, az általánosan elvárható magatartás zsinórmértékét fejezi ki. A szerződéses szabadság tehát nem korlátlan, a törvény nem fogadja el érvényesnek azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánvalóan sértik az általánosan kialakult erkölcsi normákat."

A polgári jogi jogviszonyokban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően kell eljárni - szögezte le az LB.

"Az üzleti életben a tisztességesen gondolkodó emberek értékrendje az a mérce, amely a jó erkölcs absztrakt fogalmának meghatározásánál irányadó. A közpénzek hanyag kezelése, a bizonytalan, átalakulóban lévő gazdasági, társadalmi struktúra adta lehetőségek kihasználása, a magasan kvalifikált munkákért járó éves díjazás több százszorosát meghaladó jövedelem megszerzése nyilvánvalóan a társadalom erkölcsi rosszallását vonja maga után" - fejtette ki az LB felülvizsgálati döntésében."

2, "...A felülvizsgálati döntés nyomán a Fővárosi Bíróságra hárul az a feladat, hogy az ott első fokon folytatódó eljárásban levonja a szerződések jó erkölcsbe ütközés címén kimondott semmisségének jogkövetkezményeit.

Vagyis meghatározza, hogy Tocsik Mártának mekkora összeget kell visszafizetnie az általa felvett 804 millió forintos megbízási díjból. Ehhez azt kell tisztáznia az elsőfokú bíróságnak, hogy Tocsik Márta közvetítő tevékenysége ténylegesen milyen munkavégzést jelentett, és annak milyen ellentételezése indokolt a közvetítői piacon kialakult árakra tekintettel."

Vajon a Legfőbb Ügyész Úrnak mi a véleménye a fentiekről?