Nem tudom, miért fontos, hogy hol van a mozgási energia, de persze az mindig ott van, ahol a mozgó részecskék. A kerületi sebesség meg lehet nagyobb, mint a haladási sebesség, mert azt az impulzusszerűen műküdő "levegőcső" sebessége állítja be (ráadásul, ha a tórusz esetleg összehúzódik időközben, az szintén ez örvénylési sebesség növekedésével jár, de nem tudom, hogy összehúzódik-e).
Amit írtam, az csak a füstkarika kialakulására vonatkozik, a későbbiekre már nem. Arra inkább az örvények általános stabilitása érvényes. Érdekes, hogy a kialakulást és a későbbi mozgást két különböző modellel érdemes leírni. A keletkezéshez szükséges a közeg viszkozitásának (belső súrlódásának) a figyelembevétele. A továbbiak során pedig az ideális (0 viszkozitású) fluidumokra vonatkozó Helmholz-féle örvénytétel a jó közelítés, amely szerint ilyen közegekben örvények nem keletkezhetnek, és nem is szűnketnek meg. Hogy miért marad egyben a tórusz a centrifugális erő ellenére, annak nyilván csak az lehet az oka, hogy a tórusz belsejében a nyomás kisebb, mint körülötte.