A KOHD egy igen érdekes képződmény... ("KOHD", nem is hallottam még ezt a rövidítést, de nagyon tetszik!)

Bob Dylan megírta, mint röpke 3 perceset. Aztán boldog boldogtalan előadta, feldolgozta, eljátszotta. U2, Bon Jovi, Eric Clapton, csak ami eszembe jut a nagyobbak közül.

És persze a GNR. Ahány koncert - annyi változat. "Letabolni" a gitárt úgy általában nem is lehet (mint ahogy Slash-t általában nem lehet), csak az egyes version-öket.
A Tokyo-version például 14 percesre sikeredett. Vettek egy jó intrót, amire a közönség 1 sec alatt ráismer, aztán a koncerteken az intro elé is intrót tettek, és így, illetve a középső +közönségénekeltetős" résszel jött ki a majd negyed óra. Nekem baromira tetszik ez az egész, és ezzel szemben valóban, ez az új kissé összecsapott, de hát itt a lényeg az volt, hogy játsszanak már egy kicsit együtt.
Ja, és meglepően sok látszik Master Slash arcából, csak nem kopaszodik???