Bocs, akkor megint egy kis off, de erről jut eszembe:
Londonban megállok egy sarkon, kezemben térkép és nézem, hogy melyik és melyik utca sarkán állok. Odajön hozzám egy angol ifjú, mosolyogva köszön és megkérdi: mit segítsen. Majd eligazít.

Hasonló sztori:
1979, a bicajomat szerelem a Budaőrsi úton. Megáll egy német autó és nekiállnak térképet böngészni. Odamegyek, kérdem, mit segíthetek. Mondják. Eligazítom őket. Kérdeznek. Válaszolok. Megint kérdeznek, megint válaszolok.
Majd papa odanyúlt a kardánboxhoz és a kezembe akar nyomni egy ötmárkást. És marhára nem érti, miért nem fogadom el.

Itt nekem az esett rosszul, hogy minek néznek ezek minket. Azután megtudtam.