ez a történet nem a forradalomról szól de azért érdekes.
volt egyszer a ceausescu tágabb családjában egy popescu, petrescu már nem pontosan emlékszem milyen nevű úriember. mivel a család minen egyedére szükség volt a ceausescu paradicsom kitelyesítéséhez őneki is fontos küldetést szántak. mivel a gimnáziumot is sikerült nagy nehezen elvégeztetni vele és 18 évesen még nem volt teljesen alkoholista nagy terveik voltak vele úgy szakmai mint politikai vonalon. megkérdezték tehát mi szeretne lenni. ő meg azt mondta a klántanácsnak, hogy neki csak egy a vágya, hogy minél több nőt megkefélhessen és annyit igyon minden nap amennyi csak beléfér. a család ezen elgondolkozott de mivel minen családtagra szükség volt a nagy honfoglalás beteljesítésére hát döntöttek: az adottságai tejes mértékben alkalmassá teszik a nőgyógyászi, pontosabban a szűlész-nőgyógyászi szakma hivatásszerű gyakolására. "zis si facut" mondja a román. tehát gyorsan elvégeztették vele az egyetemet, kihelyezték a marosvásárhelyi szűlészetre (mert hogy javítani kellett ám az addig 95%-ban magyar professzorok által teljesen eltorzított nemzetiségi arányon), megtették pártitkárnak és szélsebesen megindult felfele a ranglétrán olykor több lérafokot is átugorva, merthogy azt elfelejtettem mondani, hogy ez a popescu/petrescu istenadta nagy ember volt, két méter magas és lapátkezű, két átlagember kilóit is magán hordozta. a megjelenése pillanatától rémálom volt úgy az ápolók mint a dokik élete. folyamatosan többen figyelték, hogy nehogy valami végzetes vagy utólag helyrehozhatatlan hibát elkövesen. vajúdó asszonyokat bujtattak a mallékhelyiségekben addig, amíg holtrészegre le nem itta magát és elaludt. és mi történt vele, a rendszerváltás után? hát bezárták ... mert megérdemelte.