Kásások, Steinmetzek, Vargák, kömüvesek

S. G.

NS, 2003-09-10

…és akkor Kásás Tamás akkora gólt suhintott a bal fels? pipába, hogy az állványon dolgozgató mesterember csaknem elejtette a malteroskanalat.

Íme, a komplett Vasas, amely tizennégy év aranyszünet után jövô tavasszal aranyérmesként szeretne kiszállni a medencébôl

Történelmi pillanat volt ez, még a Komjádi uszoda felújításán dolgozó brigád tagjai is érzékelték mindezt, hiszen amikor a legjobbnak, legszebbnek, legsz?kébbnek, legmagasabbnak (és a többi…) választott világklasszis "kiskásáshoz” került a labda, rögvest leállt a meló. Ahogy jött az els? lóba, már el is csendesedett a monoton reszelés, kopácsolás, csapkodás, szentségelés, a szaktársak is élénken figyelték, hogy a villámgyors, pontos lövés végén m?ködik-e még a Kósz-roló. Történt mindez szerdán dél körül, amikor el?ször csobbant együtt medencébe a világ egyik legjobb vízilabdacsapata. Edzés, afféle bemutatótréning volt ez, amely önmagában nem szenzáció, mondhatná bárki, majd akkor sikítsanak a hölgydrukkerek, ha a fiúk el?adják az "Alul semmi” cím? darabot a Komjádi-uszoda rajtkövén. Persze nincs itt szükség csinn-bummcirkuszra, hangulatkeltésre, a figyelem így is mindig rájuk szegez?dik. Naná. Olimpiai és világbajnokok, sikeresek, fiatalok, s a hölgyek szerint ?k a legszebbek. Mi kell még a népszer?séghez?
A Vasas-szurkolók szerint semmi más, "csupán” a bajnoki cím.
Régi történet ez, sok-sok emlékezetes pillanattal: Faragó Tamás széttárt karjaival, csodálkozó pillantásaival, Gerendás György m?anyagszék-röptetésével, a Sz?nyi úti uszoda forró, már-már balhéra hajló légkörével, aztán a K?ér utcában el?adott víziboksszal. Sorozatban kilenc elveszített bajnoki dönt?, kész csoda, hogy nem neveztek el ezüst étkészletet a Vasasról.
Hanem ez a mostani csapat szakíthat a hagyományokkal.
Sokan állítják, ez a Vasas er?sebb, mint a legendás Faragó, Csapó, Kenéz, Görgényi-féle alakulat, amely ugye BEK-et nyert, s ott ücsörgött Európa trónján. De ez még mind semmi: Kásás Zoltán a vadonatúj vezet?edz? még mást is állít, történetesen azt, hogy ez a Vasas er?sebb, mint az általa irányított és Bajnokok Ligája- gy?zelemig jutott verhetetlen Becsej. Csoda-e, ha ezek után rengetegen (a még több olimpiai és világbajnokot soraiban tudó Honvédra szavazók természetesen nem tartoznak közéjük) bajnoki címet és BL-gy?zelmet várnak az angyalföldiekt?l. Szép kis teher, nem vitás. Gy?zni kell, mindig és mindenki ellen, boldogan pacsizni a szurkolókkal Strasbourgban, Egerben, Szentesen, ha a sors úgy hozza Volgográdban, Moszkvában, Zágrábban, aztán persze a K?ér utcai uszodában, és az Ybl Egyetem lelkes csapata ellen.
Hosszú és izgalmas út vár arra a csapatra, amely teljes létszámban szerdán edzett el?ször a Komjádi uszodában, a média élénk érdekl?dése mellett. Becsületükre legyen mondva a játékosoknak, percenként nyilatkoztak, s mondták a magukét a különböz? kisebb- nagyobb mikrofonokba, néztek bele nagyon lelkesen a kamerákba, s tették mindezt lelkesen, jókedv?en. Említette is Varga Tamás, akit a piros-kék hívek egyszer?en csak gladiátorként becézgetnek, hogy: "Tök jó, er?sek vagyunk, örülünk egymásnak, az újaknak is persze, Kásás Tominak, Steinmetz Barnának. Jó most Vasas-játékosnak lenni…” Aztán Kásás Zoltán is beszélt, negyedóra alatt legalább nyolc interjút adott, higgadtan, visszafogottan.
Pedig tudja ?, pontosan tudja, nincs, s nem lehet kifogás.
A világ egyik legjobb csapatát adták a kezébe.
És mindennek a tetejében ott van vele a fia is, akivel most dolgozhat el?ször együtt, s aki mindent megnyert, kivéve egyvalamit. Ha hiszik, ha nem, Kásás Tamás még sohasem volt magyar bajnok…

Hát Kása a feladat adott. Hosszú évek óta csak és kizárólag a bajnoki aranyra vágyunk. Az meg ugye neked nincs. Tehát .....