Nem tudom hány éves vagy, én akkor voltam gyerek/tini. Háromévenként lehetett Nyugatra utazni, meg volt határozva, mennyi pénzt válthatsz be, vihetsz magaddal - ez az összeg arra volt elég, hogy az engedélyezett egy hónap alatt kempingben kifizesd a sátorhelyet, megváltsd a múzeumi és egyéb belépőket, és néha megengedj magadnak egy kis ízelítőt az adott országból (legyen akár kaja, akár emlék). Biztos jó lett volna esténként flamencót bámulni egy étterem teraszán (1986, Spanyolo.), csak akkor nem lett volna pénzünk megnézni a bikaviadalt, kifizetni a benzint, hogy eljussunk az Alhambrába, és még sorolhatnám. Nekünk ez volt a fontosabb. (Ha meg a szoc. tábor többi barakkját látogattad, megintcsak célszerű volt konzervet vinni, mert egyáltalán nem volt rá garancia, hogy a pénzedért elemózsiát is fogsz kapni.)