Elfelejtettem a legjobbat:

Amman közepén, egyszerű kis boltocska, megveszem az adag Ranimat (Isteni jordán juice), fizetek, eladdig arabul kommunikáltam, fickó kérdezi, honnan én, mondom, Magyarhonból, elköszönök: maaszalama, ő is elköszön tökéletes magyarsággal, Kazinczy nyelvén: Csá csumi csá.

És vigyorog. Bazmeg.

Annyira elbeszélgetnék azzal a falu hősével, aki megtanította...

A szlovákos témához: Lengyel túrát tettem, sok átszállással, lassan, helyi járaton, Muszyna után kocogtam volna Poprád felé a szlovák busszal, mivel hajlamos vagyok tolerálni, hogy ez már sajna full szlovák vidék, és mivel tudom, hogy idegen nyelven akkor sem szólalnak meg, ha nyúzzák őket, bepróbálkoztam lengyelül... (fél évig lengyel szakos voltam) elkezdte hangosan szídni a kurva anyámat. Mondom, ez valamiért nem bírja a polákokat... ajvé. Kétségbeesetten megkérdeztem ugyanazt magyarul, megállt, kinyitotta az ajtót, lerúgott a buszról, és még az ülésen lógó kis szemetes zacsiját is utánam vágta... rendes, becsületes szlovák munkás volt, meg a másik 30 is a buszon, akik mindezt végigröhögték. Ennyit róluk.