T. Tájékoztató Iroda,

"Bocs, de én észrevettem. De mit lehet tenni ellene?" - akkor most én írom neked, amit te szoktál nekem ("egyéb" ügyekben) hogy kár, hogy kevesen veszik észre közületek, és még kevesebben merik kimondani.

Olvasd el hegyivadászt, mint képes diadalmaskodni, hogy "már a románok is elismerik a MI státustörvényünket", meg a többit, akik szekundálnak neki.

Orbán nem próbált megtenni minden lehetőt, mert az sikerült volna neki. Nem vitatom a nyilvánvalót - mert nem látok bele senki lelkébe - hogy mennyivel érdekli jobban őt ma a határontúli magyarok ügye, meg a Szent Jobb, mint öt éve, de az bizonyos, hogy ez egy belpolitikai patron volt, amit túl is játszott, holott a projekt nem volt rossz.

Megoldási javaslat (elkésve):

Jó időben - ld ilyen-olyan csatlakozások - és előre az utódállamok kormányaival és mértékadó magyar szervezeteivel (akiknek van egy természetes érdekközösségük, sokkal inkább, mint öncsalásotok veletek elhiteti - legalábbis azoknak, akik kormánytényezők vagy akként is számításba jönnek) megbeszélve, hogy mi az a szimbolikus és anyagi-gazdasági maximum, amibe belemennek, nyilvánvalóvá téve előttük az erőviszonyokból amúgy is nyilvánvalót (azaz azt, hogy semmi szándékunk, törekvésünk és elhatározásunk sincsen semmiféle revízió tekintetében, sem abban, hogy az ottani lakosság hiszékenyebb részét ilyen illúziókba rángassuk, sőt, előmozdítjuk az ottani társadalmakba való betagozódásukat önálló kulturális életük támogatása mellett), elmenni az egységcsomaggal közösen az EU-hoz és az áldásukat kérni.

Abban a pillanatban, ahogy valaki nem bírta megállni, hogy kiejtse a száján a "nemzet határokon átívelő egyesítését", a projekt meghalt.

Természetes volt, hogy a minimumba se fognak belemenni és még azt is annyiszor fizettetik meg - a "megtámadott" szerepét eljátszva az EU előtt - ahányszor Lúdas Matyi a libáit Döbrögivel, meg a határontúli magyarokkal.

AzEU-t meg lehet változtatni, belülről, óvatosan, konszenzuálisan és ügyesen lavírozva az erőviszonyok örvényeiben - ez a múlt s jelen század történelmében furcsa módon a bocskoros oláhnak meg a tótocskának sikerült jobban. S Orbán vétke, hogy ez most is így lesz.

Montefiore