Azért ez a "képmutatás" kétélű dolog. Egyfelől konfliktuskerülés, így valóban meglehet a közvetlen, rövid távú haszna.

De másrészt pedig "nyílt hazugság" is: benne van a levegőben az elvárás, hogy milyen képet kell mutatni. A "jólneveltség", az udvariasság, vagy nevezzük bárhogy, voltaképpen egy szabványosított pókerarc, amely mögött ki tudja, ki kedvel vagy gyűlöl kit. Végeredményben konzerválja az általános bizalmatlanság légkörét, az emberek közötti távolságtartást, közénk ékelődik, mint egy fal. Szerintem több a kára, mint a haszna. Nem a tartalma miatt - az természetesen nagyon hasznos, hogy a figyelmes emberek nem zavarják egymást szükségtelenül. Hanem a motivációval van a probléma: a leggyakrabban ez nem olyan figyelmesség, ami egymásra irányul, hanem a protokollra figyelnek, annak betartását követelik meg maguktól és egymástól is. A szűrőt tartják karban, ami kiszűrni hivatott az emberek közti zavaró különbségeket. Pedig ha ezeket a különbségeket nem zavarónak, hanem inkább érdekeseknek látnák, annak rengeteg haszna lehetne; egyszerűen gazdagabbá tesz, ha felismerjük, milyen sokfélék vagyunk, felszabadíthat képzelt kényszerek alól, ha felfedezzük, hogy tulajdonképpen mi magunk is milyen sokfélék lehetnénk.

Például te itt azt mondod, "nem vonz ez a szubkultúra". Kicsit ez arra utal, mintha az illem számodra azt jelentené, hogy neked úgy volna kényelmes, ha mindenki arra lenne idomítva, amire te. Erről szólna a topik? :-))