Kedves MoavePress,
az elmúlt napban csak kb. 6-8 órát töltöttem azzal, hogy álatlános iskolai evidenciákat próbáljak legyűrni olyanok torkán, akik valamiért nem hajlandóak gondolkodni. Minden hozzászólásra sajnos valóban nem reagáltam, elnézésedet kérem.
A forrásom az Amerikai Pszichológiai Társaság 1995-ben kiadott Lesbian and Gay Parenting c. kiadványának nemhivatalos magyar fordítása -- a továbbiakat l. ott. A lényeg: a vizsgálatok az 1970-es években kezdődtek, az első vonatkozó munka 1972-ben jelent meg; lsősorban leszbikus anyák gyerekeit vizsgálták. (Ugyanis melegek/leszbikusok nemcsak örökbefogadás útján kerülhetnek gyereknevelői státuszba, hanem egy esetleges válás után a saját gyereküket is nevelhetik. Köztudott, hogy sok homoszexuális először megpróbáljozik a heteró házassággal.) És nem egyetlen vizsgálatról van szó, hanem vizsgálatok egybecsengő eredményéről.
csak és kizárólag valami egoista lilaköd miatt kár lenne hetero házaspárok esélyeit rongálni, nekik ugyanis többnyire valamilyen egészségügyi probléma miatt nem lehet gyerekük, és ennyivel is kevesebb gyerek lenne általuk örökbefogadható.
Szerintem nem igazán kulturált dolog másoknak az általad ismeretlen motivációját arrogánsan "egoista lilaködnek" nevezni -- hacsak nem arról van szó, hogy beszélgettél már 6-8 olyan meleggel, akik gyereket szeretnének nevelni, és ismered a szándékaikat, mozgatórugóikat, mivel a beszélgetések olyan mély, őszinte hangnemben zajlottak, hogy feltárták előtted a legbensőbb gondolataikat és érzelmeiket. Ha így van, és ilyen beszélgetések eredményeképpen hoztad meg az elmarasztaló "egoista lilaköd" ítéletedet, akkor ezennel bocsánatodat kérem.
A követhető szerepek pluralizmusa miatt egyébként én magam is úgy gondolom, hogy ideálisabb, ha a felnövekvő gyerek férfi és női mintát is lát otthon. Tehát abban az esetben, amikor egy gyerek örökbefogadására egy heteró és egy meleg pár jelentkezik, és a két pár között amúgy nincs vagyoni, intellektuális, morális, társadalmi stb. különbség, akkor elfogadom, hogy a heteró párt előnyben részesítsék. De amikor vannak olyan gyerekek, akiket egyszerűen senki nem hajlandó örökbe fogadni (akármiért), amikor egy primitív, félalkoholista heterónak nagyobb esélye van gyereknevelésre, mint egy társadalmilag teljesen konszolidált életet élő, művelt melegnek -- azt nem fogadom el, és álságosnak tartom ilyenkor a gyerek érdekeire való hivatkozást.
Eccer már írtam erről a Jogokat a zoofileknek topicban, nem akarom ismételgetni magam.
Szar neked. :-( Tudod, hogy ezeket az érveket én már hányszor, de hányszor voltam kénytelen leírni?! Ne várd tőlem, hogy végigolvassak egy topicot: ha releváns az érved vagy kérdésed,. foglald össze itt is, ha irreleváns, akkor meg minek fárassazm magam vele?