Ne sírj szivem, ne sírj,

Ami Volt, az Elmúlt.

Minden, ami kedves

A múlt homályába hullt.



Hat év és sok kínlódás után vége hát.

Mindennek van kezdete és vége.

Születés és halál. Tavasz és tél. Rügyek és lombhullás.

Ami közöttük van, csodálatos. Ami a végén, szánalmas.



A semmi ágán ül szivem,

Kis teste hangtalan vacog.

Köréje gyűlnek szeliden

S nézik, nézik a csillagok.

(J.A.)