Sziasztok Mindenkinek!

Megérkeztem Sartiból. Kellemesen eltöltött három hét után most próbálok visszaállni az itteni ritmusra. Reggel nagyon gorombán bántam a vekkerrel…
Az előbb gyorsan végigfutottam az előző három hét hozzászólásait. Nekem is hasonlóak voltak a tapasztalataim. Azért néhány dolgot még:
Kocsival mentünk, odafelé majdnem 24 óra alatt értünk le, mert kifogtuk a szerb vendégmunkások áradatát, ami miatt majd 3 órát álltunk a határon. Visszafelé elég jól jöttünk, csak a határokon álltunk meg, így 17 óra alatt sikerült hazaérni. A leghosszabb várakozás a bolgár határon volt. Az útlevél ellenőrzésnél a fazon azt mondta, hogy 10 percet várjunk, majd elment kávézni, cigizni, és visszajött fél óra múlva. Első várakozó autóként kicsit idegesítő volt. A szerb-magyar határon viszont szinte gurulva mentünk végig. A magyar vámos csak megkérdezte, hogy „Hoztak valamit?” mire én azt mondtam, hogy „Semmi érekeset.” Ezután csak intett, és visszatért az újságjához.
A sebességhatárok pontos betartása esetén lehetetlen ennyi idő alatt megjárni az utat. Viszont lehet bízni a szembejövőkben. Mi minden egyes rendőri ellenőrzési pont előtt kaptuk az infót a szembejövőktől, amit persze mi is megtettünk, miután elhaladtunk mellettük. Szerencsére mi legtöbbször csak az út másik oldalán láttuk a rendőröket. Mind a szerb, mind a bolgár rendőrök annyiban voltak „korrektek”, hogy a saját nemzetbelieket is megállították sebességtúllépés esetén. Nekünk szerencsére egyetlenegyszer sem kellett megállnunk miattuk.

Sartiban jól éreztük magunkat, csak az apartman (Apostolos) volt egy kicsit lepukkant, bár többen is azt mondták, hogy csak „balkáni” állapotok uralkodtak. Mindenesetre én a falból kilógó konnektorokat nem nevezném annak.
Az ottani emberek nagyon kedvesek. A probléma az egyre több turistával akad. Volt ezidő alatt bolti lopás, mobiltelefon-elemelés, amit a sartii emberek nem igazán értékeltek.

Elég sokat mozogtunk a környéken is és messzebb is. A Narancspart mindennapos kirándulás volt, de messzebbre is eljutottunk.
GOA egy Beach Bar, ami néhány kilométerre van Sartitól délre. Nyugágyak, kiszolgálás és kellemes zene egy eldugott kis öbölben. Már messziről látszik az útról leforduló gyalult földút.
TALGO Beach szintén GOA-hoz hasonló, Vourvourou településtől északra, Sartitól 35 km-re. A görögök kedvelt hétvégi pihenőhelye. Rajtunk kívül csak egy német rendszámú kocsi volt külföldi. Itt több a napozóágy, és a pincér „házhoz hozza” a rendelt italt. Érdemes kipróbálni, a tenger csodálatosan tiszta, lehet kagylókat is gyűjteni. És mindenképpen ajánlom, hogy ha már erre jártok, nézzétek meg Vourvourou-t is.

Petralona: egy cseppkőbarlang csodálatos környezetben, hatalmas termekkel, külön berendezett múzeummal. Gyönyörű cseppköveket lehet látni. Érdekessége, hogy itt találták meg a neandervölgyi ősember első tűzrakó-helyét. A barlangban ezt jelzik is. A múzeumban megtekinthetők az itteni leletek. Barlangi medve, orrszarvú, hiéna, denevér koponyája, csontváza, pattintott eszközök.
Olynthos: ókori település maradványa. A görögök földig rombolták, mert a város a macedónok oldalán lépett be a háborúba, és pechükre elvesztették azt. Érdekessége a pontos derékszögben épített házak, párhuzamos, egyenes utcák. A falak tényleg csak néhány cm-re vannak a föld felett.

Petralona és Olynthos együttesen belefér egy egész napos kirándulásba Sartiból. Petralona távolsága kb. 90 km, és jó minőségű út vezet majdnem végig. Olynthos pedig csak egy 4 km-es kitérő erről az útról. (N. Moudania felé kell menni, ráhajtani a Szalonikibe vezető autópályára, majd az első adandó alkalommal letérni, innen még 17 km Petralona) Nagyon jól ki van táblázva minden latin és görög betűkkel is!!!

Először Olynthost kell megnézni, mert az csak 14:30-ig van nyitva. Mi majdnem lekéstük. A cseppkőbarlang este 6-ig nyitva tart, és fél óránként indulnak csoportok. Sajnos magyar nyelvű idegenvezetés nincs.
Ha kellően vállalkozó szellemű a csapat, akkor még az esti Szaloniki túra is beleférhet a napba.

Ouranopolis: Az Athoszi Kolostorköztársaság határvárosa. (100 km távolságra Sartitól) Azért mentünk el, hogy hátha látunk néhány szerzetest, de sajna nem jött össze. A városból kivezető földúton el lehet jutni egészen a „határig”, azaz az első már elhagyott kolostorig. Nincs semmi érdekesség a határ betonkerítésének látványában, legfeljebb a tiltó táblák. De legalább elmondhatjuk, hogy itt is jártunk. (Szűz Márián kívül nő nem tette be még lábát erre a területre, még a nőstény állatokat is eltávolítják.)

Az ide vezető úton közvetlenül a főút mellett van egy hajóépítő üzem. Érdekes látni a hajók vázát. Kb 10-15 perces látnivaló. Csak a kocsival le kell húzódni az út mellé…

A teljes Görögország térképeken az ide vezető legrövidebb út nincs jelölve. Menjetek be a Sithonhoz, és kérjetek egy kis mágneses Halkidiki térképet (Mount Athos Lines és Sithon travel mágneses borítóval), azon halvány zöld vonallal van jelezve az út. Ne ijedjetek meg, a minősége van olyan, mint nálunk a két számjegyű útvonalak minősége (de lehet, hogy jobb).
Ha nem tévedek, akkor az alábbi táblákat kell figyelni: Pirgadikia-> Gomati -> Iarissos -> Ouranopolis.

Kavala, Filippi: 210 km távolságra Sartitól, már törökös beütésekkel bíró város Kavala. Innen indul a komp Thassos szigetére. Hangulatos város, domboldalra építve, amfiteátrum-szerűen. Ez legjobban a város felett lévő régi erődből látszik. Van még egy római vízvezeték is, csodálatos látvány, nem szabad kihagyni. Sőt egy régi hárem is van, azt mi már nem láttuk.

„Találkozunk Filippinél!” mondta Antonius Octavianusnak. Aztán találkoztak, és harcoltak. A város gazdag volt, mert egy fő kereskedelmi útvonal mellett feküdt. Hatalmas területen több emlék is megmaradt. Egy színház, melyet később gladiátor játékokra is alkalmassá tettek (ez jól látszik a megemelt első sorokon) két bazilika, és a város a főtérrel, könyvtárral, mozaikokkal, latrinákkal!!! Hatalmas élmény!

Filippi településre nem kell bemenni, hanem a Kavalából kivezető főúton tovább kell menni. Ha látod az út két oldalán a romokat, akkor túlmentél a parkolón!

Hát ennyi. Árakról, apartmanokról, kajáról már többen is írtatok, részemről ennyivel tudok hozzájárulni az ezután indulók "felkészüléséhez".

Üdv: La Mancha