Köszönöm.
Közismetrt, hogy Zsigmond is (hasonlóan a többi középkori uralkodókhoz, állandó pénzzavarral küszködött. Ez nem az ország szegénységével/gazdagságával függött össze, hanem az adók beszedésével és kivetésével. A statisztikában könnyel felfedezheted a "Staat" gyököt, ami "az állam igazgatással kapcsolatos" tudományt jelöli. A sokaság leírása, statisztikai mutatók, stb ,mind az "adózás tudományát" alapozták meg.

Zsigmond és kortársai mindezzel nem rendelkeztek. A politikai céljaikhoz pénzre volt szükségük, és mivel ők nem rendelkeztek a beszedéshez szükséges apparátussal, "outsourcig"-ba kiadták vállalkozóknak. Így a fuggereknek is.

A természeti kincsek megléte, vagy bányászata nem jelenti az ország gazdagságát. Ha ez igaz lenne, mondjuk Katanga lenne a leggazdagabb, itt élnének legjobban az emberek.
Egy ország akkor gazdag, ha lehetőleg a teljes lakosság folyamatosan, értelmes munkát végez, ehhez meg elég nagyfokú szervezettség szükségeltetik.
Erdély nemzetiségeiről olvastam, ami lehet hogy nem teljesen igaz, de azért találó. Mondjuk karikatúra.
A szászok folyamatosan dolgoztak, meglehetős tartalékokat halmoztak fel a rosszabb esztendőkre, általában jó módban éltek.
A magyarok minden évben annyit dolgoztak, hogy kitartson jövőre.
A románok csak akkor, ha már éheztek.

Összefoglalva: a középkor folyamán a magyar királyoknak nem volt annyi központosított jövedelme, amely elégség lett volna az ország működtetéséhez, megvédéséhez. Tehát a magyar királyi cim Mátyás után meglehetősen deficites "ékszer" volt.