Knézy Jenő halálára

A Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöksége mély megrendüléssel jelenti be a magyar sportújságíró-társadalomnak, hogy Knézy Jenő, szövetségünk első alelnöke 2003. június 17-én 18 óra 40 perckor - gyógyíthatatlan betegség következtében - elhunyt.
A népszerű televíziós személyiség augusztus 19-én lett volna ötvenkilenc éves. Kiváló kollégánk családjának őszinte részvétünket nyilvánítjuk, kívánunk nagyon sok erőt a - mindnyájunk számára is - pótolhatatlan veszteség elviseléséhez.

Jenő. A Jenő...
Fogalom volt már életében, fogalom a tévénézőknek és a szakmában egyaránt. Fejben mindig mérnök maradt, precíz és felkészült, a szíve a sportért lángolt, és a felejthetetlen hangja fogta egységbe a józan tudást és az önfeledt lelkesedést. Olimpiákról, számos sportág világversenyéről, s persze a nagy szerelem, a labdarúgás csúcstalálkozóiról tudósított tanítandó szakértelemmel és gyermeki örömmel. Tudott nagyon haragudni is, főleg a magyar futballért. Mert soha nem ellene, ő a hibát ostorozta, és nem a játékost.
Azon ritka egyéniségek közül való volt, akiktől szállóige is fennmarad.
Jó estét, jó szurkolást! - köszöntött ránk, és akkor egy ország érezte úgy, hogy belép a szobába egy kedves, régi ismerős, aki elmondja, elmagyarázza neki, mi történik a képernyőn. Akinek minden információjára biztosan lehet támaszkodni, és aki engedi, mosolyogva elnézi, hogy akár vitatkozzunk is vele.
Hirtelen és kegyetlen erővel támadta meg a kór. Tudatában volt súlyos betegségének, de viselte a hatalmas terhet, higgadtan nyilatkozott a rá váró rettenetről, nyugtatta, vigasztalta az érte aggódókat. Tudatában volt annak is, hogy a betegágyára érkező magas kitüntetések miről szólnak, és azokat magában nyilván kellő, noha fájdalmas iróniával könyvelte el.
Szövetségünk 1996-ban, a Sportújságírás Világnapján részesítette magas elismerésben, és az elmúlt két évben őt terjesztette fel a magyar újságírás legnagyobb elismerésére, a Táncsics Mihály-díjra. Sajnos, hiába. A legnagyobb díj mégis az övé. Egy ország szeretete, elismerése, tisztelete. Az ilyesmit nem osztogatják, azzal megjutalmazzák az emberek azt, aki méltó rá. Ezúttal rossz estét hozott mindnyájunkra, és végleg leintette az országnyi lelátón érte, a gyógyulásáért szurkoló hatalmas kórust.
Isten veled, Knézy Jenő!

Magyar Sportújságírók Szövetsége