Azt gondolom alapvetően HL és pasa vitájához kapcsolhatom a következőket:
Van egy könyv;Tábori László "Tao és a Kereszténység". Mértékadónak mondható mert a Farkas Lőrinc Könyvkiadó jelentette meg. A Taoista szemlélethez János evangéliuma áll legközelebb, ezért szándékom szerint, alkalom adtán majd elvégzek néhány összevetést. HL felfogása tükrözi esetenként a taoista szemléletet, bár valószinűleg nem véletlen, hogy nem hivatkozik rá.Természetesen, a kereszténység értelmezésében a IV. évszázad végéig történteket, a gnosztikuson túl a szinkretizmus felszámolását sem hagyhatjuk figyelmen kívűl. Mert ezt a 400 évet követte az 1600 éves RK uralom sötét kora. Mindazonáltal a citátumok kezelésével kapcsolatban HL álláspontja az elfogadható. Csak a józan ész határán belül maradni. Mint ahogy ezt a keleti vallásokban teszik. Keleti filozófusok sem tagadják, jézus budhaságát, csak úgy mint a muszlimok a prófétaságát nem tagadják. Jézussal kapcsolatban ennyi a realítás. Az általa történő megváltás már a mese világa, amit ép eszü ember nem gondolhat komolyan.