Hörcsögpusztai tanya, sok-sok malaccal, köztük a család büszkeségével, a két mázsás Rózsikával, valamint magával a gazdával, és három fiával. A gazda, mindennapjait erős kisebbségi érzésben töltötte, mivel butább és tanulatlanabb volt mind a két fiánál, így már csak a disznók, valamint a legkisebb fiú volt az, aki szellemi partnere lehetett az életben. Történt egy nap, hogy felkelt és azt mondta a legnagyobb fiának:
- Hé, te legnagyobb fiam! Menj ki etesd meg a Rózsikát!
- Nem tudom én édesapám, mennem kell az egyetemre, tudja, vizsgaidőszak - majd elment.
- Hé, te középső fiam, menj ki etesd meg a Rózsikát!
- Nem tudom én édesapám, mennem kell az egyetemre, tudja, vizsgaidőszak - majd elment.
Végül azt mondta az öreg:
- Hé, te legkisebb fiam, menj ki etesd meg a Rózsikát!
A fiú felpattant, kirohant a házból, az apja utána, és kérdezte:
- Hé, te! Legkisebb fiam! Hova rohansz?
- Egyetemre. Megkeresem a Rózsikát, hisz tudja édesapám, vizsgaidőszak...