Nagyon jo a rajz is, meg a terved is a terkóval kapcsolatban.

Irtam Dr Sátorhelyi Tamásnak, gondolom nem venné zokon, ha bemásolnám ide, úghogy meg is teszem:

"A szabadban élő leguánok soha nem esznek állati eredetű táplálékot. Ezt több
kutatás és több száz gyomortartalom-vizsgálat igazolta.

A leguán emésztése a lomblevelek feldolgozására specializálódott.
A növényi részek viszonylag emésztetlenül, megpuhulva érkeznek a vakbélbe.
Itt baktériumok és csillós egysejtűek kezdik meg a lebontást. A keletkező
illó zsírsavak (propionsav, vajsav, tejsav) képezik a leguán
energiaforrását. A vastagbélben a baktériumok által feltárt tápanyagokat
emészti meg, ill. magukat a baktériumokat. Ezek adják az állat
fehérjeforrását. ("A LEGUÁN NEM LEVELEKET, HANEM BAKTÉRIUMOKAT ESZIK")
Így van ez tehében, nyúlban, lóban stb. (Senkinek nem jut eszébe otthon a
nyúlnak húst adni)

Ahhoz, hogy a leguán nagyra növekedjen, ki kell használni a növekedési
erélyét. Ez az első években a legnagyobb. Ha az első három évben nem nő meg,
később nem lesz képes behozni.

Mivel a leguán számára a baktériumok végzik az emésztést, ezeket kell jól
tartsuk.

1. Hőmérséklet: A szabadban élő leguán nappal 34-37 °C között tartja belső
hőmérsékletét. Ez az optimális a bélbaktériumoknak. (A túl kis leguánok
ezért ilyen kicsik általában)

2. Magas rosttartalom: a bélbaktériumok a cellulóz bontásával termelnek
energiát a leguánnak.

3. Alacsony cukortartalom (kevés gyümölcs) Sok cukor hatására az erjesztő
baktériumok kiszorítják az emésztőket.

4. Alacsony fehérjetartalom (semmi állati fehérje) Sok fehérje hatására az
rothasztó baktériumok kiszorítják az emésztőket.

A zöld leguánokkal az utóbbi 15 évben kezdtek el foglalkozni a világ
tudósai. Érhető, hogy az ismeretek csak bizonyos késéssel jelennek meg a
köztudatban. A megrögzött elképzelések igen lassan halnak ki az emberek
fejéből."