Péter, nem is tudom érdemes e nekünk itt szót váltani, de mégis: először bedühödsz, hogy áldoksi film a Szamizdatos évek (nem az, a valódi szereplők vágatlan interjúi mennek benne.)Majd hamis alternatívát állítasz fel ellenzéki tárgykörben. Az általad felsoroltak nyilván nem voltak meghurcolt ellenzékiek. Viszont pl az egyszerű ózdi munkást az ellenzéki verséért kegyetlenül meghurcolták a nyolcvanas évek második felében, emlékszel erre?) Csurka , mint drámaíró akkoriban vitriolos szatírákat írt a Létező szocializmusról (pl Házmestersirató, Deficit stb.) Ezeknek is volt legalább akkora tömeghatása, mint a Beszélőnek. Ez eszedbe sem jut? Kornisst nevezed meg autentikusnak, aki a bal-lib tábor elkötelezettje, szinte fanatikus.("Jobban gyűlölünk benneteket, mint ti minket"-írta a jobboldali véleményformálóknak) Majd végül kijelented, nem is érdekes, igazat mond e a film, vagy sem, majd a ragyogó EU-jövő(a felépülő szocializmus-kommunizmus, mondták régen az elvtársak) megold minden problémát.Annyit lássál be, Kádárék tényleg nem kívántak keményebben fellépni, mert akkor már pénzügyileg a Világbanktól függtünk, továbbá pl ifjú Rajk László a neve miatt is (papája halála után évtizedekig használta az ifj. nevet, nem véletlenül)támadhatatlan volt, még egy Rajk per elképzelhetetlen lett volna lélektanilag is a hatalomnak.Kádáréknak humánus, europér vezetőknek kellett feltünni a Nyugat előtt, ezért is volt a keztyűs kéz a demokratikus ellenzékkel szemben. Mindez cseppet sem kisebbíti a (főként vidéken )őszintén és hittel a Rendszerváltáson tevékenykedő szadeszosok érdemeit a szememben és a józan kívülállók szemében sem.