OK, a Spaghetti önmagában lehet, hogy jó album, de mint G'nR-lemez volt szokatlan és a rajongók többségének befogadhatatlan. Ezért is gondolom azt, hogy egy kitérőnek frankó volt, hisz' a tagok is egy jó poénnak, illetve a feldolgozott dalok szerzői előtti tisztelgésnek szánták az albumot. A korábbi munkáikkal nem is lehet összehasonlítani ezen egyszeribb hangszerelésű dalokat.
(Valóban az Ain't It Fun a legjobb nóta a lemezről.)