Szia Endru!
Minden tiszteletem a bonsai művelőié. Meg is nézem a kiállításokat, ha csak tehetem, és nagyon-nagyon szépnek látom ezeket a növényeket. Már csinálnám is, ha értenék hozzá.
Először nekem is a kínzás jutott eszembe, de ha belegondolunk, hogy hol mindenhol képesek kihajtani a fák, mert élni akarnak és élnek is, akkor ezek a féltve gondozott csodák nem kínzásról árulkodnak, hanem szeretetről. Szerintem.
A szúrós kaktuszokat nekem sem sikerült megszeretnem, sőt a fenyőket sem kedvelem, mert nem lehet megsimogatni őket. Távolságtartóak, nem engednek közel magukhoz.
A fák a teremtés koronái, nekik van egyedül nem kreált koronájuk. :-)