én lehetnék akár a topic reklámarca is, annyira illik rám. Tudod, miért nem írok? Mert az, hogy már nem kellek senkinek, pontosan az a gondolat, amit leginkább el akarok felejteni, mert... mert önbecsapás. Arra jöttem rá, hogy amikor kimondom: senkinek nem kellek, akkor egy emberre gondolok, arra az egyetlenre... mint ahogy te is arra az egyre, a tiédre gondolsz. Pedig közben ott vannak körülöttünk azok, akiknek igenis kellünk. Csak nem vagyunk képesek felfogni, érezni, tudni ezt...

Nem kéne, hogy egyetlen ember jelentse a világot, ha már csak a hiányával van jelen.