A Nap hangjai

A gázok és folyadékok örvénylése hanggal jár, ez történik pl. a vízeséseknél is, és most már biztosan tudjuk, hogy a Nap belsejében is.

140 éve tudjuk, hogy az ún. fotoszféra mellett, amelyből a fény legnagyobb részét kapjuk, van a Napnak egy másik rétege is, ahonnan fény jön, és ez a kromoszféra. Ez az, amelyet közvetlenül a teljes napfogyatkozás előtt, ill. után vörösben izzónak látunk. Később azt is megállapították, hogy ez a réteg erősen struktúrált és állandó mozgásban van. És az az energia, ami fényként jelenik meg, ennek a rétegnek az állandó mozgására vezethető vissza. 1948-ban két német fizikus, egymástól függetlenül, erre a folyamatra kidolgozott egy elméleti modellt. Eszerint a fotoszféra mélyén örvénylő gáz hanghullámokat kelt, amelyek a kromoszférába futnak és ott adják le energiájukat. Ezt az elméletet igazolta most egy fiatal, még doktorandus hölgy a göttingeni egyetemen. A németek teneriffai nap-obszervatóriumának mérési adatait elemezte egy erre kidolgozott nagyon bonyolult módszerrel. Ezek rövid periódusú hanghullámok, 10-150 mp közöttiek. Igaz, hogy ebből a rétegből a fénysugárzásnak csak kb. egy ezreléke származik, de a jelenség megértése mégis nagyon fontos, már csak azért is, mert ez más csillagok esetében is hasonló lehet.