Asszem, hö, a káosz nem ismeri a diszkrét nem indiszkrét fogalmi leírásokat.

Ha egy baromság beindul, akkor szinte végeláthatatlan dühöngeni kezd az entrópikus rock and roll. Az adott rendszer mérete csak annyiból lényeges, hogy átlátjuk-e vagy sem. Tisztába kerülhetünk-e azzal, hogy kicsiny vagy nagyobb, vagy még nagyobb gebasszal van dolgunk, hö.

Nos, ott a választás szabadsága, hogy szembeszállunk-e a tetszőleges méretű gebasszal. Mindeközben megkíséreljük-e fékezni a saját magunkban is keletkező imaginárius vagy igencsak kézzelfogható - például fiziológiai, hormonális, szerotoninhiányos - káoszforgatagot (pánik, elalélás etc).

Szerintem a probléma, az adott érzékelési mezőben, megoldható. Hoppá. Talán éppen az a lényege az egésznek, hogy mindig csak adott és kézenfekvő, biztosan körülírható problémákat oldjuk meg.