Sziasztok! Szoktalak olvasgatni benneteket, és ha nem bánjátok, most hozzászólnék a beszélgetésetekhez. Viszonylag gyakran járok mostanában színházba, de az apropó, ami miatt írok, az, hogy vasárnap láttam a Bűn és bűnhődést, és hát ez tényleg nem olyan darab,a mit csak úgy megnéz az ember, aztán hazamegy kész.
Kicsit összevissza írok pár gondolatot, ha nem baj.
Tényleg fantasztikusak voltak a színészek. Kicsit sajnálom, hogy nem Bertók Lajossal láttam, mert olvastam, mennyire nagyra tartjátok, de azt hiszem, hogy így is nagyon jó volt. A börtönőrök is elég hátborzongatóak voltak, ahogy már rögtön az elején kiordítottak, hogy befelé. A börtöncella... amikor éjjel a rácson bevilágított a hold, meg utána a teljes sötét, hát... László Zsolt az fantasztikus, szóval annyira hamar lehetett érezni, hogy itt a legnagyobb "vad"... és nemcsak akkor, amikor ordított. Ez is őrület lehet, úgy játszani ilyen dolgokat, hogy karnyújtásnyira van tőled valaki. Aki még esetleg föl is vihog, amikor nem kéne..
Szerintem nagyon megvolt az illúzió, egyszer be is villant, hogy mi lenne, ha ezek itt tényleg bűnözők lennének. Az is eszembe jutott, hogy hogy oldják meg a szünetet, mert valahogy nem tűnt volna hihetőnek, ha kivonul az egész cella, hát erre se tudok mást mondani, mint hátborzongató.