Üdv Amida,
A mágnes nagyon jó hasonlat, mármint a pólusok szétválaszthatatlanságával. Persze a mágnesesség áramhurkokra visszavezetésével már nem is olyan izgalmas.
Szerintem a Selbst felfogásod, mármint hogy a Selbst jó, nem helyénvaló, Jung ezt nem vallotta. A Selbst a teljes lelki tartalmat, személyiséget +árnyékot+egyebeket, magábanfoglaló és koordináló valami.
Abban egyet tudok érteni veled, hogy személyiségünk két oldalának, amit én inkább férfi és női oldalnak hívnék, a harmonizálása nagyon fontos lépés a megvilágosodás felé. De ezután következik a két ellenétes oldal feloldása a mindkettőt átfogó Selbst egységébe, ahonnan mindkettő származik. Azt hiszem sok keleti praxist (hindut, taoistát és buddhistát) lehet találni amelyeknek ezek a fő lépései (nem idegen ez az alkímiától sem). Átevezhetünk a taoizmus vizeire, ha neked kényelmesebb, bár én sokkal kevesebbet tudok róla, mit a hindukról, meg a hindu hagyomány szerintem egyértelműbb. A buddhizmust hagyjuk mert abban hindu, taoista és egyéb befolyások is vannak, semmiképpen sem egy önálló, eredeti valami.
Felmerült még az archetípusok kérdése. Az anima-t és animus-t én is idézőjeles archetípusoknak neveztem. Jung nevezte őket "archetípusoknak" és én sosem értettem miért. Ha kicsit ismertetnéd Jung hogyan is értette Jung archetípus fogalmat abból sokat tanulhatnánk.
üdv ixix