Kedves Párduc!
Ebből is látszik, milyen "gyermeki" lelkem van.
Kapaszkodj meg, már majdnem 40 vagyok. És még mindig hiszek a mesékben.
De igazad van, úgy gondolkodok, mint egy éretlen kamasz.

Magamat nem nagyon tudom szeretni. Sőt, magamnál szinte mindenkit jobban szeretek.

Én szeretem az embereket. De sajnos túlságosan is, és amint erre rájönnek, ki is használják.

A görcsöléssel igazad van. Emlékszem, még általános iskolában, az összes pénzemen szagos radírt vettem, és elosztogattam az osztálytársaim közt, hátha akkor majd barátkoznak velem. Persze, nem jött be. :-)))
Azért ebből már kinőttem.