Megpróbálom összefoglalni a lehetetlent:

Egyértelmű eset, ha a szülők hívők, mert akkor a gyerek vallásos nevelést fog kapni, tehát szavunk sem lehet ellene - se beleszólásunk.

Egyértelműnek tűnhetne az is, ahol a szülők nem vallásosak. Illetve labilis helyzet a különböző vallású vagy nemvallású szülőknél. Viszont mindkét esetben közbeszólhat a család (a keresztelő az egyik oka, hogy 10 éve nem tartom a kapcsolatot apámmal), illetve a sznobizmus. Az egyház - mint lejjebb is említettem - a statisztikájának javításáért hajlandó még a szomszéd macskáját is megkeresztelni.
Illetve vannak az 'előrelátó' szülők: az egyik az aggódó 'jó-lesz-még-valamire', illetve az iskola-centrikusok.

szvsz nem a keresztség a lényeg, hanem az, hogy lelkiismeretesen és szeretettel nevelje mindenki a saját gyerekét és mutasson neki példát, hoogy tisztességes, becsületes emberré váljék - ez pedig nem istenhit kérdése.