A málna termesztése

Nálunk a málnatermesztésnek nincs hagyománya, a nyugati országokhoz képest fejletlen, hiszen a vadon termő málna több ezer hektárt tesz ki. Nagyüzemi termesztése csaknem ismeretlen, a házikertre szorítkozik, de legtöbb esetben ott is megtűrt, mostoha körülmények közé kerül.

Kémiai összetétele: 81,90% víz, 0,5% fehérje, 0,4% zsír, 1% cellulóz, 6% cukor, 1% citromsav. Kalóriaértéke 60,4, gazdag C-vitaminban: 25—70 mg/100 g gyümölcsben. Mint a többi bogyósgyümölcsűek, a málna is nagyon hamar termőre fordul. A telepítés utáni második évben már termést ad, de nagyobb termésre rendszerint csak a harmadik évtől számíthatunk. A termőre fordulástól kezdve 10—15 évig terem.

Könnyen és gyorsan szaporítható. A fajták legnagyobb része nagy mennyiségű tősarjat nevel, amit szaporítás céljára jól fel lehet használni. Metszése a legegyszerűbb, akárki el tudja végezni. Bárhol megterem, a fagy nem tesz komoly kárt a málnabokrokban. Későn virágzik, s így a kései fagyok nem károsítják jelentősen.

A termesztett málnafajták a Rubus nemzetség több fajától származnak, 1—2 m magasra megnövő félcserjék. Föld feletti részük csak két évig él, föld alatti részük viszont évelő.

A málna egy- és kétéves részei hosszú szártagúak, majdnem egyforma vastagok, felületük kisebb-nagyobb mértékben tüskézett. Egyes fajtáknál a tüske teljesen hiányzik. A levelek a hajtáson szórt állásban helyezkednek el, egy erőteljes egyéves hajtáson 40—45 levél is lehet. A termőhajtások minősége és száma a gallyakon az előtte való évben elvégzett ápolási munkától függ. A málnának kevés virágból álló fürtvirágzata van, későn, május végén, júniusban, magas hegyvidéken júliusban virágzik.

Gyümölcse összetett csonthéjas termés. A termésnek jóízű külső és középső terméshéja alakul. Ezért szedergyümölcsnek is nevezik. Színe lehet piros, fekete vagy sárga.