Az egypólusú világban úgy döntöttek, hogy a titkosszolgálatoknak minden erőt az amerikai cégeknek a konkurenseikkel folytatott harcában a gazdasági előnyök biztosítására összpontosítanak - állítja a Novosztyinak nyilatkozva Nyikolaj Leonov nyugalmazott altábornagy, aki hosszú évekig a KGB külföldi hírszerző osztályának Egyesült Államokkal foglalkozó vezető munkatársa volt.
Az amerikai vezető körök előtt a következő probléma állt: hogyan lehet megállítani, vagy legalább fékezni a hidegháborúban szövetséges partnereik növekvő versenyképességét? A válasz egyszerű: meg kell fosztani őket a világ energiahordozó-tartalékaihoz való hozzáféréstől.
Sokan nem értik, hogy a lakosság növekedésének és a technikai fejlődésnek mérvében milyen gyorsan csökkennek a természeti erőforrások - figyelmeztet ezzel kapcsolatban Leonov, megjegyezve, hogy a jelenleg felderített és gazdaságosan kitermelhető kőolajtartalékok a mai termelési ütem mellett 30-40 év múlva kimerülnek. A Föld lakossága 12-13 évenként egymilliárd fővel növekszik. Emelkedik az energiaigény, a világ feltartózhatatlanul energiaínség felé tart.
A pragmatikus amerikaiak elsőként ismerték fel ezt a problémát és megfogalmazták stratégiai feladatukat: birtokba kell venni az olajforrásokat.
Az Egyesült Államok saját területén már régen korlátozza, sőt Alaszkában sokáig megtiltotta a kitermelést, évente nyolcvanmilliárd dollár értékű - éves fogyasztásának felét kitevő - olajat importál. Már régen szilárdan magukhoz kötötték a nyugati félteke főbb olajtermelő országait, Mexikót és Venezuelát.
A Közel-Kelet olaja nem létszükséglet Amerikának, de a konkurens országok - elsősorban Nyugat-Európa és Japán - teljes mértékben függnek tőle. Képletesen szólva tehát akinek van közel-keleti olaja, az rendeli a muzsikát a világgazdaságban - állítja Leonov, megjegyezve, hogy a mostani harc csak propagandisztikusan függ össze Huszeinnel. Valójában a világ létfontosságú energia-lelőhelyeiért folyó harcról van szó. Ma Irak van a központban, de nem ő lesz az egyedüli és az utolsó - szögezi le a szakértő.
Bush szemben mindenkivel
A tábornok felveti, hogy a Deutsche Bank adatai szerint az utóbbi tíz évben a francia, orosz és kínai olajcégek 38 milliárd dollár értékű szerződéseket kötöttek Irakban. Bush a megszállás és egy bábkormány felállítása után feltehetőleg minden európai és ázsiai érdekeltséget ki akar űzni Irakból. Az iraki ellenzék egyik vezetője, Ahmad Csalabi már nyilvánosan is kijelentette: Huszein bukása után minden orosz, francia és kínai vállalattal kötött szerződést érvénytelenít.
Az amerikaiak legértékesebb zsákmánya Irakban az 1500 működő olajkút lesz, ami lehetővé teszi, hogy a mostani, az embargó miatt visszafogott, napi kétmillió hordós termelést napi hatmillióra növeljék. Irak elfoglalása és azt követően ott amerikai katonai bázisok létesítése tehát e forgatókönyv szerint Nyugat-Európa, Japán és Kína számára az Amerikával folyó kereskedelmi konkurenciaharc esélyeinek jelentős csökkenését jelenti.
Az Egyesült Államoknak azonban Leonov szerint meg kell még törnie Irán ellenállását is, hogy a kereskedelmi harcban véglegesen megerősítse pozícióit.
A szeptember 11-i terrorakciók után alig másfél évvel az Egyesült Államok óriási geopolitikai sikereket ért el. Megtelepedett Közép-Ázsiában, elfoglalta Afganisztánt, megerősödött a Kaukázuson túl és gyakorlatilag teljesen ellenőrzi a Közel-Keletet. Az energiatartalékok lelőhelyein és szállítási útvonalain megtelepedett Egyesült Államok ezután megteheti a következő lépést: megkezdheti e stratégiai pozíciók megszerzésének gazdasági realizálását - összegez Nyikolaj Leonov.
http://ma.hu/page/cikk/ad/0/34462/1
