Hát, nagyjából olyan a reakcióidőm, mint Cziglernek, amikor faultot fújnak ellene (hatásszünet-hatásszünet-hatásszünet-akut világfájdalmat tükröző arc, közben mindkét kézzel a tetőszerkezet markolászása), de abban a két nappal ezelőtti elemzésben érintettél nagyjából minden témát, ami a meccsel kapcsolatban eszembe jutott.
Az első természetesen Isti. Valahogy az a baj, hogy mióta visszatért, még nem volt igazán jó meccse (persze ez így nem igaz, mert például a kaposvári kupameccsen a harmadik negyedben nyújtott teljesítmény olyan extraklasszis téma volt). Mindenképpen hasznára van már a puszta jelenlétével a csapatnak, valahogy látszik az összeszedettség, ha pályán van. Remélem, hogy a kupadöntőn megmutatja az igazi énjét, aztán utána már felőlem pihenhet is.
Toyáról nem is kell sokat beszélni, láthattuk. Ha nem is igazán stabil ez a forma nála, akkor is sokat nyertünk vele.
Ha már az edzőknél vagyunk, én Babát nem értettem az elején, eléggé meglepődtem a kezdőcsapaton (úgy látszik, ők is, mert nem akárhogyan kezdték a meccset).
A fiatalok és a bírók. Ez igencsak komoly probléma, úgy látszik nem igazán akar változni a dolog. Pár éve én is igencsak felháborodtam az ilyesmin Grebi esetében (persze tudom, hogy nem ez az egyetlen oka annak, hogy általában nem Ivkovicsot a feje fölött pörgetve pofozza ki a vendégtábort a csarnokból, hanem némileg kevesebb harcosságról tesz tanúbizonyságot), ezek a dolgok némileg hátráltathatják egy fiatal játékos karrierjét. Nem vagyok semmilyen diszkrimináció híve, (a pozitívé sem), elég lenne az egyenlő elbírálás.

Na azért két konkrét fújás, amiről itt már volt szó. A meccs újbóli megnézése után is fenntartom a véleményemet mindkét esetről (bár könnyű, mert itt még nem írtam le).
1. Matusé sima egyszerű fault volt (más kérdés, hogy a szándékosból nem is jöttünk ki valami jól).
2. Lapov esetéhez igencsak közel álltam, meg a videó is erősítget. Lépés.

Na, ennyi. Ha érdekel valakit, írok az őszi kecskeméti meccsünkről is, vagy a tatárjárásról :)))