Bogyó!
Lehet, hogy mi, akik itt részt veszünk a vitában mindannyian másról beszélünk.
Kovibali+Bálint az erkölcsi vetületről, te a művészi minőségről, a többiek nemtommiről, én meg a társadalmi hatásáról.

Ha emlékszel még, hogy én mivel szóltam hozzá a vitához, tudhatod, hogy nem vitatkozom a műelemzéseiddel. Azt is tudhatod a hozzászólásomból, hogy nem ellenszenvvel állok a filmjeihez. Ettől függetlenül próbáltam gondolkodni veletek együtt, beírtam a véleményem (ami szerintem vitára alkalmas volt), erre a vita úgy folyt tovább, mintha nem írtam volna érveket.

Én elolvasom, amit írsz, és néha egyetértek vele, néha nem. Amikor Te betévedsz arra a területre, amiről én írtam (társadalmi hatás), akkor nem vitatkozol azzal amit én állítottam, hanem leírsz egy ettől független állítást, anélkül, hogy gondolkodnál azon, hogy nem lehet-e esetleg nekem igazam. Pl: "Tarantinó olyanokhoz szól, akik nem fogják bután megenni a maszlagját, kell egy bizonyos IQ filmjeinek userfriendly részeinek az értékeléséhez is, és ez bizosítja, hogy nem lesz belőle uszító médiasztár" - szerintem ezt a tévedést cáfolta az alkoholos példám.

Na, hát ez olyan vita, ahol nem nyitottak a vitapartnerek egymás érveire. Mivel nem cáfoljátok az esetleges tévedéseimet, ezért nem tanulhatok belőle. Néhányan szajkozzák a kis frázisaikat, egy idő múlva fikázni kezdik a másikat, végül jól agyagba döngölik, azt' kényelmesen hátradőlnek, hogy milyen faszán leugattam a gyereket (lásd: lufi - meg most én). De hát hülye az, aki erre pazarolja az idejét (lásd: én). Még hülyebb csak az, aki ettől érzi jól magát (akinek inge, vegye fel nyugodtan - akinek nem, ne tegye).

ákos, a hülye