Na figyelj ide kicsim, elmondom, de aztán jól figyelj! Van egy csomó bácsi, meg néni, megy gyerek az óperenciás tenger túlpartján, akiknek nagyon jó dolguk van (hogy pontosan miért, meg hogyan, az majd a nagycsoportos anyagban lesz benne, te ezt még nem értenéd meg). Aztán van egy csomó bácsi, néni, meg gyerek, akik máshol élnek, rosszul, és emiatt haragszanak a jól élőkre. A jól élők ezt a haragot egyrészt nem értik, másrészt meg nem akarnak adni a magukéból (de hogy pontosan hogyan, meg miért, azt majd a nagycsopotban...), viszont a rosszul élők emiatt még jobban haragudni kezdenek a jól élőkre. Nem is lenne semmi baj egy darabig (de hogy pontosan meddig, meg miért, az majd középiskolai anyag lesz), de a rosszul élők ezek után úgy gondolják, hogy ha már ők nem tudnak olyan jól élni mint a jól élők, akkor legalább a jól élők se éljenek olyan jól mint eddig (hogy a jól élők pontosan miért élnek olyan jól, és a rosszul élők meg miért olyan rosszul, az majd egyetemi tananyag lesz, erre egyelőre ne is gondolj). Elég az hozzá, hogy a rosszul élők a fentiek miattt most már annyira nem szeretik a jól élőket, hogy inkább meg is ölnék őket, mintsem hogy azok továbbra is jól éljenek. És tesznek is az ügy érdekében. Persze a jól élők közben olyan jól éltek, és olyan sokáig, hogy már el is felejtették, hogy vannak rosszul élők is, de ha nem is felejtették el, akkor sem szeretnek foglalkozni vele, mert az olyan nehéz. Viszont, ha azt látják, hogy ezek a csúnya rosszul élők el akarják vágni a torkukat, akkor mégis csak kénytelenek felébredni, és hamarjában szétlapítják a csúnya támadót egy 9 tonnás súllyal (na mindegy). Csak ettől a rosszul élők még nem fognak jobban élni, viszont a jól élők egyszer csak el fognak gondolkodni azon, hogy nem lesz ez így jó, hogy mi itt olyan jól, gondtalanul élünk, azok meg ott olyan rosszul. Persze a részletek megértése már nem iskolai tananyag, azzal tényleg ne fáradj, egyelőre csak ezt a középcsoportos mesét próbáld megérteni, amit most meséltem neked gyerekem...