"Először is ugye F=m*a (erő=tömeg*gyorsulás), ebből a=F/m. Hol is van itt nyomaték? (Ja, és teljesítmény sincs? Hoppsza... érdekes :)))
OK, megmondom, mer' úgyláccik, magadtól nem jössz rá: a keréken, de természetesen nem a nyomaték gyorsít, hanem az az erő, ami az úton keletkezik; a nyomatékból a gördülési sugárral számítható. Kisebb kerék->nagyobb gyorsulás."
Látom már mi a gond! Kicsit átfogalmazom az én állításomat: az erő gyorsít egy adott testet, csak éppen a maximális előállítható erőt meg a teljesítmény szabja meg.
"Jézusom... Figyelj! Attól, hogy a keréken van nyomaték (tehát erő is, ld. az automatás példát), még nem tudsz mondani semmit az autóról! Ha nincs előtte fal, elindul, ha van, akkor nem! Ha elindult, van telj. is, ha nem, akkor nincs. (Vigyázz: az egész autóról van szó, nem csak a motorról!)"
Akkor még egyszer: van egy autónk, aminek veszteségi ellenállása, gördülési ellenállása, ... Kinyomom a kuplungot, de a motor nem jár (áll). Szerinted az autó el fog indulni, ha nincs előtte fal!!! Ez szép. Hát az energiamegmaradás törvényéről hallottál-e már? Most akkor mi feltaláltuk az örökmozgót? Sőt, ez nem is örökmozgó, hanem egyenesen energiát termel a semmiből! Nagyon jó, akkor mi milliomosok leszünk! :-)))
Persze lehet, hogy félreértelek. De szrintem, ha a motor főtengelyén van nyomaték (márpedig lentebb írták, hogy van még az álló motornak is), akkor ugye a keréken is kell lennie. Tehát gyorsulnia kellene az autónak!
"Másképp is elmondom: az eredeti kérdés vmi olyasmi volt, hogy mitől függ "jobban" a gyorsulás, a nyomatéktól vagy a teljesítménytől. Ugye? Nos, vegyünk 2 motort, ugyanakkora (max.) nyomatékkal (mondjuk, hogy a görbe alakja is ugyanaz), de az egyiknek legyen 2* akkora a fordulata (tdi vs. Honda :)). Eddig OK? Világos, hogy az utóbbinak 2* akkora lesz a teljesítménye is. Stimmt? Nyilván ez fog jobban gyorsulni. Node cseréljük ki az utóbbi motort egy olyanra, aminek a fordulata az elsőével egyezik, de a nyomatéka a duplája! Ugyanúgy fog gyorsulni, mint az előbb, ugyanúgy veri le az 1-es motort, mint az előbb... Erre én azt mondom, hogy akkor mégiscsak a nyomaték számít!
Igen, tudom, erre jössz azzal, hogy "de a telj. is 2*es, azér' van így"! Persze!
Azt kellene megérteni, hogy szoros, függvényszerű kapcsolat van közöttük, egyszerűen nincs értelme úgy megkülönböztetni, ahogy csinálod! Annyiban igazad van, hogy első közelítésben a teljesítményadat mond legtöbbet 1 motorról, de abból, hogy 300 lovas, nem tudod, hogy egy amerikai cirkáló, vagy egy tuningolt honda, igaz? Pedig ég és föld... "
Van kapcsolat köztük, ez így igaz. Továbbra sem veszed észre azonban a lényeget! A fenti példa tökéletesen bizonyítja az igazamat. Vedd észre, hogy fent nem önmagában hivatkoztál a nyomatékra, hanem a fordulatszámmal együtt!!!!!!!! T magad írod, hogy ha 2-szer akkora a nyomaték ugyanazon a fordulatszámon, akkor az autó kétszer jobban gyorsul. De így már a teljesítményről beszélsz!!! Tehát önmagában a nyomatéknak a fordulatszám ismerete nélkül nincs jelentősége a gyorsítás meghatározásában. Önmagában a teljesítmény azonban már elég! Nekem elég AxB ismerete (teljesítmény), neked meg kell külön A és B is. De önmagában A (a nyomaték) nem elég ahhoz, hogy az autó gyorsulásáról bármit is mondjál!
Abban igazad van, hogy nem fogom megtudni, hogy amerikai cirkáló, vagy tuningolt Honda, de azt tudni fogom, hogy kb. mekkora gyorsulás várható tőlük, amennyiben ismerem a tömegüket. Abból azonban, hogy az egyik autó max. nyomatéka 200 Nm, a másiké meg 300 még semmiféle következtetést nem tudok levonni a gyorsulásra vonatkozóan. Ha meg ehhez kéred a nyomatékgörbét is, akkor meg már megkapod információként a fordulatszámot és így persze a teljesítményt is. A teljesítmény nélkül az autóról semmit nem tudsz mondani!
Elméleti síkon is mozogjunk! A motor maximális munkavégzési képességét a teljesítménye adja meg. Sőt, a pillanatnyit is, persze ekkor a pillanatnyi sebessége. Az autó felgyorsításához munkavégzésre van szükség. Ha eltekintünk a veszeségektől, akkor a két sebességhez tartozó mozgási energia különbségét kell belefektetnünk. Ha a teljesítmény fix a teljes munkavégzés alatt, akkor innen már csak elemi műveleteket kellvégeznünk és pikk-pakk megkapjuk a szükséges időt. Ha nem az, akkor már integrálni kell, de a pillanatnyi teljesítmények birtokában akkor is megkapjuk a szükséges időt. Tehát itt nyomatékkal nem kellett számolnunk, noha persze a teljesítmény implicite tartalmazza a nyomatékot. Persze csinálhattuk volna a számítást úgy is, hogy nyomatékkal (azaz gyorsítóerővel) számoljuk ki a szükséges időt. Azonban önmagában a nyomaték nem elegendő, tudnunk kell azt is, hogy az mekkora fordulaton állt rendelkezésünkre. Ha ezt nem tudjuk - pl. nem mondják meg:-))) -, akkor sajnos szét kell tárnunk a karunkat és közölni, hogy nem elég az információ. Ha megmondják, hogy mekkora fordulaton és mekkora nyomaték áll elő, akkor meg gyakorlatilag megmondták a teljesítményt. És jól látszik, hogy csak a teljesítmény megadása is legendő, semmi szükség a nyomatékra és a fordulatszámra külön-külön!!!
Bocsi, hogy hosszú voltam.