Én imádom Budapestet, és ha egy hétig nem látom már borzasztóan hiányzik.
Arról van szó, hogy Borsókát már az isiben is mindenki csúfolta, a testvérei is mindig megverték, ledobták a szemüvegét a földre és összetaposták. És a szülei is kinevették.
Borsókának csak magával van gondja, illetve az egész kurvaélettel, bárhol élne, sehol sem lenne jó.

Sok helyen jártam már a világban, a legszebb városokban, és még túristaként is eljutottam a leggyönyörűbb városokban is a lepukkant részekhez, ahol kosz, bűnözés és káosz volt.
Persze egy gazdagabb országban, városban, ezeket könnyebben eltüntetik a szem elől, meg a kátyúkat is, meg a homelesseket is. De akár mennyit is áldoznak erre, ha a városnak nincs olyan csodálatos fekvése olyan fantasztikus hangulata, és olyan fényei akkor meg sem ugathatja Budapestet.

Azt ajánlom Borsókának, hogy húzzon vidékre vagy külföldre, és próbáljon szerencsét (és várost) máshol. Nem kell hozzá pénz csak egy hátizsák meg egy útlevél, és még valami vér a pucában egy inci finci kis tehetség és hogy higgyen magában. De ha ez meglenne benne, nem hagyná itt Budapestet, hanem itt boldogulna.

Borsóka, Te magadat utálod!