Elmentem a boltba és közben gondolkodtam a dolgon. Aztán rájöttem, hogy totál téves az a felfogás, hogy a nyomaték gyorsítana. Azzal számolunk/számolhatunk, azzal számolnak a mérnökök, de eznem azt jelenti, hogy az az oka a gyorsulásnak. Több indokom (bizonyításom) is van rá.

1. Avantage által leírtak. Ha rakétahajtóművel hajtom az autóm, akkor nincs nyomaték, teht az autó nem gyorsul? Dehogynem. Sőt, akkor gyorsul igazán! :-))) De nem kell ilyen messzire menni: egy tűzoltófecskendőjét használó tűzoltóautót is gyorsít a fecskendőből kiáramló víz. Nyomaték ott sincs. De hová tűnt a nyomaték?! - kibálhatnán Palik Laci módjára! :-)))

2. Valaki írta, hogy az álló motornak is van nyomatéka. Azért kiváncsi vagyok én arra, ahogy egy álló motor megindítja az autót. Vajon miért nem tudja. Nos, a válasz az, hogy azért nem, mert nincs teljesítménye!

3. Belső égésű motor esetén sincs feltétlenül nyomaték. Ha nem alakítom forgó mozgássá a dugattyúk mozgását, hanem meghagyom annak az egyenes mentén történő mozgásnak, akkor nincs forgatónyomaték, de az autó hajtására attól még felhasználhatom, mert van teljesítménye.

Aztán meg van az a bizonyos ideális váltóval ellátott autónk. Hanyagoljuk el ezenkívül az egyszerűség kedvéért a légellenállást, és a hajtási veszetségeket, meg a gördülési ellenállást is. Beteszünk egy motort és az a kérdés, hogy mekkora idő alatt gyorsul fel V1 sebességről V2 sebességre. A teljesítmény megadásával elemi eszközökkel pillanatok alatt meghatározhatjuk a szükséges időt, ellenben a nyomaték nagyságából semmire sem tudunk következtetni. Csak akkor tudunk, ha megmondjuk a motor fordulatszámát is, amivel persze megmondjuk a teljesítményét is.