Élvezetes elolvasni eszmecseréteket hosszabb kihagyás után.Ismét Pokrócz áll legközelebb az én nézeteimhez. Már csak azért is mellette állok, mert a kis létszámú társaság többsége elfogult Amerikabarát, és szélső liberális.Én is jártam Amerikában, ha rövidebb ideig is. Megköszönöm az akkori Amerikának, hogy a hidegháború végén padlóra küldte a szovjeteket, és ezzel elősegítette KK-Eur. felszabadulását a szovjet birodalmi elnyomás alól.
Azzal is egyetértettem, hogy a balkáni mészárlások során beavatkozott, mert Európa nem volt hatékony.De azért, mert ekkor meg akkor jót tett, még nem dönt jól mindenkor, sőt az esetek többségében sem. Ez nem teljes indukció.Például dollármilliárdokkal támogatott-támogat latinamerikai és közelkeleti népirtó, őrült diktátorokat, ha nagyhatalmi érdekei, vagy olajcégeinek érdekei(u.az)azt kívánták. E támogatások töredékéből konszolidálhatta volna a fentemlített KK-Eur.-i országokat, hogy a szoc. rendszer következményei folytán ne kvázi nyomorszinten csatlakozzanak a fejlettebb, demokratikus világhoz. Ez neki is érdeke lett volna.Mennyit is ígért most Törökországnak?
Hajmeresztő az a pár napja hallott szövegük is, hogy iraki győzelmük után ott "virágzó demokráciát teremtenek"rövid időn belül.Ez a marxista-komunista forradalmárok voluntarista képzelgéseireemlékeztet, akik történelmi korszakok, évszázadok, vagy évezredek kihagyásával, tabula rasa-val akartak a semmiből hipotetikus virágzó országokat, sőt világtársadalmat teremteni.
A többi, számomra nem kedves amerikai dolgokról, szellemi irányzatokról talán legközelebb.
(Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy a szaddami rendszer híve vagyok, tehát kérem az ilyen típusú ellenérveket mellőzni.)