> miert is?

Mert minél gyorsabban írod, a "lukak" széle annál elmosódottabb lesz, és ez az idővel csak romlik. Már rögtön megírás után sokkal többet kell hibajavítani egy gyorsan megírt CD-n, mint egy lassan megírton. Adatszektornál nem túl vészes (egy ideig), mert viszonylag sok hibajavító kód van az adat mellett, de video vagy audio tracknél rendkívül sokat számít(hat) az írás sebessége (persze ez írótól és nyersanyagtól is függ). Éppen ez az oka, hogy audio CD-t az író által támogatott lehető leglassabb sebességen ajánlott írni. Ugyanis ott visszakapod a hibásan leolvasott szektort is, amit nem tud kijavítani. Ez egy audionál "elmegy", ha nincs túl sok, vagy túl durva hiba a lemezen, "úgysem hallod meg".

Próbáld csak ki, grabelj le audio CD-t többször, és hasonlítsd össze a leszedett cuccot, vajon mennyire egyeznek meg a kapott byte-sorok: el fogsz szomorodni, hogy mennyi eltérés van. Esetleg próbáld végig gyári (nyomott), és különböző sebességeken megírt CD-kkel ugyanezt. Érdemes, tanulságos kísérlet lehetne.

Állítólag a legelső CD lejátszókon még ki voltak vezetve LED-ekre a státuszok, minden szektor elolvasása/dekódolása után az állapotot a felhasználó is láthatta (mondjuk így: zöld - hibátlan szektor, sárga - hibajavított szektor, piros - hibás, nem javítható szektor). Erről azonban sürgősen leszoktak a gyártók, mert kiábrándító volt, hogy a zöld annyira ritkán gyulladt ki, és a piros is eléggé bejátszott.