Kedves Pontty!
Hadd legyen ehhez némi hozzáfűznivalóm, ha már a legrégibb szurkolótársam, harcostársam leeresztette a kardját.
Azt mondjátok, hogy az ASE nem nézheti le a Dombóvárt.
Igazatok van! A DVMSE véleményem szerint is jelenleg jobb formában lévő alakulat a bajnokcsapatnál és odahaza akár esélyesebb is lehet a piros-kékeknél.
De!
Amit csinálsz az szőrszálhasogatás! Artúr olyan érveket sorakoztatott fel a halasztásunk mellett, amik tények, kiforgatásuk teljesen felesleges és kicsinyességre vall. Miért kell 3 év távlatából felhozni a Lukminas-os példát? Hol érintett ez titeket, hisz akkor még a B-ben pattogtattatok?
Azért megnyugtatlak nem származott előnyünk a közbe iktatott meccsből, mert épp a litván csapnivaló játéka miatt kaptunk ki a Lauberben.
A következő mondatokat csak az vegye magára akinek inge, de ha ebből sértődés lesz engem az sem zavar. Ezek ugyanolyan tények, mint amik előttem elhangoztak. Az évről évre megrendeződő megyei kosárdöntő lehetővé tette, hogy megtudjak egy-két dolgot a dombóvári szurkolók gondolokodásáról:
Alapvetően féltékenyek vagytok a paksiakra és ez egész messzire vezethető vissza.
Valamikor önmagatokat neveztétek Tolna megye legjobb csapatának. Teljes joggal!
A B csoport királyai voltatok és ez abban az időben igen nagy szónak számított. Miedzik-ék igazi örömkosárlabdával lepték meg hétről hétre szurkolóikat és ez a jelenleginél is magasabb nézőszámot eredményezett.
1987 szeptemberében az első fordulóban egy újonnan felkerült tolnai csapathoz látogattatok és a vendégeskedés fölényes 17 pontos sikert hozott. Mivel ez a különbség a hazai meccsen csak nőt, így megnyugodhattatok, megyei elsőségeteket nem fenyegeti veszély. Ám az azt követő évben már oda-vissza mi nyertünk és azóta csak részsikereknek tudtok örülni ellenünk. Ezt sok dombóvári szurkoló nem bírja elviselni és ez az oka annak, hogy többé kevésbé történik némi attrocitás a Dombóvár-ASE mérkőzéseken. Valahol igazatok van, mert nehéz azt megemészteni, hogy az ASE-t alapvetően a pénz tette nagy csapattá (országos viszonylatban), de úgy gondolom mégsem ez a vagdalkozás a megoldás részben jogos sérelmeitekre.
Mégegyszer mondom nem általánosítottam, de amit leírtam sok dombóvárira igaz kell hogy legyen, hisz évről-évre végig kell hallgatnom a fenti történetet "némiképp" elfogultabb, kék-fehér felállásban.
Ennyit szerettem volna és most én is kivonom magam a témából.
Üdvözlettel:
Feribá04